A vállalati szférában elkövetett számviteli csalások a könyvvizsgálat tükrében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | könyvvizsgálat könyvvizsgálati bizonyíték könyvvizsgálati kockázat számviteli csalás vállalati botrány |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29198 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29198 | ||
| 005 | 20210301135422.0 | ||
| 008 | 210301suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Hegede Lilla | |
| 245 | 1 | 2 | |a A vállalati szférában elkövetett számviteli csalások a könyvvizsgálat tükrében |c Hegede Lilla |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Dolgozatomban a pénzügyi visszaélések témakörét jártam körül, illetve azon belül is a beszámolóban elkövetett csalásokra, illetve ezek könyvvizsgálati összefüggéseire fókuszáltam. A téma aktualitását és relevanciáját a közel múltban nagy visszhangot okozó vállalati botrányok, illetve a nemzetközi és hazai gazdálkodó szervezeteknél elkövetett csalásokat vizsgáló felmérések eredményei is jól mutatják. A csalás az élet minden területén jelen van, rengeteg formában. A beszámolóban elkövetett csalások között említhetjük a teljesség igénye nélkül: fiktív bevételek kimutatását, a költségek elhalasztását és el nem ismerését, a követelések „túlértékelését”, a kötelezettségek manipulációját és eltitkolását, illetve az eszközök helytelen értékelését. A csalást a véletlen hibától a szándékosság választja el, ez pedig a felderítést is megnehezíti, hiszen az elkövetők tettüket leplezni és titkolni próbálják a vállalati belső ellenőrzés, a külső könyvvizsgáló vagy akár a hatóságok elől is. A csalások feltárást tovább bonyolítja, hogy azokat gyakran olyan, régóta a vállalatnál dolgozó magas beosztású személyek követik el, akik szakmai ismeretekkel, és megfelelő tudással rendelkeznek a szervezeti és törvényi szabályozás „sikeres” kijátszásához. A pénzügyi kimutatásokat érintő visszaélések mögött leggyakrabban gazdasági érdekek állnak, ilyen érdek lehet tipikusan a tulajdonosi, illetve részvénypiaci elvárások teljesítése, de sok esetben kapcsolódik hozzá egyéni érdek is, erre jó példa a managerek teljesítményhez kötött javadalmazása. A két érdek összefonódása egymást erősítő tényezőként érvényesülhet a csalások kapcsán. A hatékony ellenőrzés nélkülözhetetlen eleme a vállalat hosszú távú működésének és eredményességének, melyben fontos szerepe van a külső könyvvizsgálat intézményének is. A könyvvizsgáló feladata, hogy független és objektív módon alkosson véleményt a vizsgált társaság pénzügyi kimutatásairól arra vonatkozóan, hogy azok megbízható és valós képet mutatnak a vállalat jövedelmi, vagyoni és pénzügyi helyzetéről. Tehát megfelelő bizonyítékot kell szereznie annak alátámasztásához, hogy a vezetés által összeállított beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állítást, sem véletlen hibából, sem szándékos csalásból eredően. Mivel véleményét elegendő és megfelelő bizonyítékok adják, ebből adódóan a csalások felderítése kapcsán nem vállalhatja a teljes felelősséget. Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy a könyvvizsgáló különböző típusú kockázatokkal találkozik, melyeket elfogadhatóan alacsony szinten szükséges tartania. Ennek érdekében minden munkafázisban becsülnie és értékelnie kell ezeket. Dolgozatomban a CRIME módszer segítségével készítettem elemzéseket három vállalati csalás tényezőkre bontásával, melyeken keresztül megérthetjük, hogy ki, miért és milyen módszerrel követte el a csalást. Az esetek vizsgálatával fontos megállapítások tehetőek, melyek mentén felszínre kerülnek azok az ellenőrzési hiányosságok, melyek megadják a visszaélések elleni hatékony és sikeres küzdelem jövőbeni irányát. A bemutatott esetek tanulsága, hogy mind a visszaélések megelőzésében, mind a feltárásban elengedhetetlen szerepe van a belső ellenőrzésnek, a felelős vállalatirányításnak, illetve a szakmailag magas színvonalú, független könyvvizsgálatnak. A csalásokat az emberi tényezőből, illetve a törvényi szabályozásból adódóan lehetetlen teljesen megszüntetni, hiszen amíg a büntetést meghaladóan bevétel érhető el, addig biztosan lesz, aki ezt az utat választja majd. Ennek érdekében szükségesnek látok a vállalati szférában egy olyan irányú szemléletváltást és szabályozást, ami a vállalati érdekek mellett az azt körülvevő üzleti szereplők érdekeit is szem előtt tartja, és lehetővé teszi azok érvényesülését. | |
| 695 | |a könyvvizsgálat | ||
| 695 | |a könyvvizsgálati bizonyíték | ||
| 695 | |a könyvvizsgálati kockázat | ||
| 695 | |a számviteli csalás | ||
| 695 | |a vállalati botrány | ||
| 700 | 1 | |a Kardos Dr. Barbara |e ths | |
| 700 | 1 | |a Kresalek Péter |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29198/1/Szakdolgozat_Hegede%20Lilla_WCS3LP.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29198/2/Osszefoglalo_Hegede%20Lilla_WCS3LP.pdf |z Dokumentum-elérés |