A lakáspiac is karanténban? COVID-19 hatása a budapesti lakáspiacra

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Nagy György
Other Authors: Kiss Zsuzsanna
Székely Gáborné
Format: Thesis
Kulcsszavak:lakásépítés
lakáshelyzet
lakásstatisztika
statisztikai módszerek
vírusok
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/29590

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg29590
005 20210316130029.0
008 210316suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Nagy György 
245 1 2 |a A lakáspiac is karanténban? COVID-19 hatása a budapesti lakáspiacra  |c Nagy György  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Szakdolgozatomhoz mindenképp egy olyan témát szerettem volna választani, ami fontos mozgatórugója a gazdaságnak, mindennapi beszédtéma a társadalomban és nem mellesleg az én érdeklődésemet is felkelti. Ezért esett a választásom a lakáspiaci statisztikára, amin belül budapesti lakáspiacot vizsgáltam több szempontból. Úgy gondolom, hogy a szakdolgozatom témaválasztása, olyan kérdésekre keres választ, amelyek nem csak a befektetőket vagy az ingatlanokkal foglalkozó szakembereket foglalkoztatja, hanem akár a velem egykorú fiataloknak is érdekli, azokat, akik tervezik a jövőjüket és ingatlanvásárláson gondolkoznak. Az ingatlanpiac definícióját nehéz megfogalmazni, talán az egyik legtalálóbb leírás 1994-ben született a TEGOVOFA (The European Group of Valuers of Fixed Assest) által, amelyet magyar nyelvre is lefordítottak, itthon Ingatlanértékelési kézikönyv címen jelent meg. A TEGOVOFA szerint az ingatlanpiac olyan egyének, illetve vállalatok csoportja, akik egymással kapcsolatban állnak ingatlanügyletek lebonyolítása céljából.” (INGATLANÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV,1994). A lakáspiaci árindexet többféleképpen lehet számítani többek között egyszerű mutatókkal, többszöri eladáson alapuló módszerrel, hedonikus módszerrel, hibrid módszerrel és értékelésen alapuló származtatott indexxel. A lakáspiac mélypontra került a 2008. évi világválság után, ezért szükség volt létrehozni különböző lehetőségeket, amellyel segíteni tudják a piac fellendülését. A 2015. évtől kezdve számos ilyen támogatás lett bevezetve, amelyek közül a két legnépszerűbb lakásvásárlási támogatás a Családi Otthonteremtési Kedvezmény és a 2019. évben bevezetett Babaváró Hitel. Az adatok alapján a támogatások nem tudták egyensúlyozni a koronavírus hatásai, csak enyhíteni tudták azokat. Az évek alatt 2015-től folyamatos növekedés volt megfigyelhető az összes vizsgált területen. A lakáspiacra kedvező hatással volt a javuló gazdasági helyzet, a növekvő kereslet és a kormány által hozott támogatások. A növekedés először a 2019. év végén kezdett visszaesni, majd a COVID-19 megjelenésével csökkenés következett be a 2020. évben, amely várhatóan folytatódni fog a következő időszakban is. Kutatásként egy kvantitatív felmérést választottam, kérdőív formájában valósult meg, mely során kiderült, hogy a kitöltők nagy százaléka a legkorábban 5 év múlva tervezi a lakásvásárlást, amelyben a szülők támogatására is számítanak. A válaszadók közel felét a szülők a lakás árának kisebb részével tudják segíteni. A további költségeket leginkább saját megtakarításból és hitelekből tervezik fedezni. 
695 |a lakásépítés 
695 |a lakáshelyzet 
695 |a lakásstatisztika 
695 |a statisztikai módszerek 
695 |a vírusok 
700 1 |a Kiss Zsuzsanna  |e ths 
700 1 |a Székely Gáborné  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29590/1/SZAKDOLGOZAT_Nagy_Gy%C3%B6rgy.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29590/2/BA_TO_Nagy_Gy%C3%B6rgy_OCJL07.pdf  |z Dokumentum-elérés