Személyszállítási közszolgáltatók pénzügyi elemzése
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | hitel jelenérték költségalakulás közlekedés közösségi közlekedés közszolgáltatás(ok) operátorok személyszállítás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29665 |
| Kivonat: | A szakdolgozat a budapesti közösségi közlekedés autóbuszállományának fejlesztéséről és az autóbuszos szolgáltatás megújításásásról szól. A szolgáltatás megújítás keretein belül elvégzett járműbeszerzés pontos nagyságának meghatározásához részletesen bemutatásra kerül a fővárosi autóbuszflotta, megosztva a BKV és a VT-Arriva Kft. járműadatira és a korszerű jármű fogalma. A szolgáltatás megújítás hosszabb átfutási ideje miatt az üzemeltetés 2022-ben kezdődik, és nyolc évig tart, 2029 végéig. Az egyes beszerzési forgatókönyvek költségstruktúrájának a BKV kilométer alapú fajlagos indokoltköltsége adja az alapot. A szcenáriók kalkulációja során a fajlagos költségek kerülnek évről évre módosításra 2029-ig, melyek egységesen kerülnek elvégzésre az előre lefektetett premisszák alapján. A négy forgatókönyv, mely alkalmas új járművek közlekedtetésére Budapesten:F1: saját, meglévő forrásból fedezett járműbeszerzés;F2: banki hitellel fedezett beszerzés;F3: rendelkezésre tartási konstrukcióban bérelt autóbuszok közlekedtetése;F4: külső szolgáltató bevonása versenyeztetett odaítéléssel. Valamennyi forgatókönyvhöz meghatározásra kerül az egyes években várható pénzkiáramlás összege és jelenértéke. Az első két verzióban kerülhet az üzemeltető tulajdonába a jármű, mert a bérlés esetén a futamidő alatt és után egyaránt a bérbeadó tulajdonát képezik az autóbuszok, a külső szolgáltató esetében egyértelműen más közlekedési társaság végzi a szolgáltatást A nyolc év összes pénzkiáramlásának jelenértéke alapján megállapítható, hogy a járművek üzemeltetési költsége az F4 szcenárió esetében a legalacsonyabb, ebben az esetben azonban figyelembe kell venni a BKV működési hatékonyságával összefüggő bennragadó költségeket is. Ahhoz, hogy az autóbuszágazatban kialakult versenyhelyzet kiegyensúlyozottabb legyen növelnie kell a BKV-nak a hatékonyságát, jobban hozzá kell igazítania az infrastruktúra méretét az üzemnagyságához, mellyel elérhető a bennragadó költségek csökkentése. Az érzékenységi vizsgálattal megállapítható, hogy 75%-os csökkentés mellett az F4 szcenárió megvalósítása javasolt. Az új, korszerű autóbuszok esetleges belső szolgáltató általi beszerzésekor figyelembe kell venni a Főváros pénzügyi helyzetét. A hitelfelvételnél pedig számításba kell venni, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében a Kormánynak jóvá kell hagyni az önkormányzati hitelfelvételt. Amennyiben az F4, operátori modell alkalmazására kerülne a sor, az arra is lehetőséget ad a közlekedésszervezőnek és a Fővárosnak, valamint a belső szolgáltatónak, hogy a felhasználható forrás olyan fejlesztésekben kerül lekötésre, ahol nem lehetséges a privatizáció. A 1370/2007/EK EU-s rendelet elődjeként nyilvántartott Lisszaboni szerződés létrejötte után a közlekedési szakszervezetek szerint az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési cégek hatékonyabban működnek és jobban szolgálják az utasok érdekeit, mint a piaci alapon működő, privatizáció útján piacot szerző magánvállalkozók. Ezzel szemben a forgatókönyvekben leképezett fajlagos költségek alapján a piaci alapon működő szolgáltató a hatékonyabb, illetve a belső szolgáltató magas bennragadó költségszintje az alacsonyabb működési hatékonyságával hozható összefüggésbe. A BKV abban esetben bizonyulna gazdaságossági szempontból kedvezőbb választásnak, ha alacsonyabb üzemeltetési költségek mellett valósítja meg a megrendelt szolgáltatást. |
|---|