A magyarországi transzferárazási gyakorlat és abban végbemenő változások
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adó adózó(k) OECD társasági adótörvény transzferár(ak) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29787 |
| Kivonat: | 2017 decemberében kezdtem dolgozni egy multinacionális cégnél, ahol transzferárazási tanácsadóként foglalkozok transzferárazással és ennek köszönhetően a magyarországi transzferárazási gyakorlatot és az abban végbemenő változásokat megismerhettem. Az kijelenthető, hogy a transzferárazás egyre fontosabbá vált az évek alatt és ez annak köszönhető, hogy a multinacionális vállalatok és az országhatárokon átnyúló szervezeti struktúrák száma nagymértékben növekedtek. Manapság már megkerülhetetlen tényezővé vált a transzferárazás és az adóhatóság is egyre többet fordít az ellenőrzésére. A folyamatos törvény változások is azt segítik elő, hogy minél szigorúbban és precízebben ellenőrizhessék a cégeket a kapcsolt feleikkel kötött ügyleteikben. A szakdolgozatomat az alapoktól kezdtem, hiszen egy gyakorlati példán mutattam be, hogy miért is van szükség transzferárakra, hiszen a transzferárazás megkerülhetetlen az üzleti életben és ehhez egy történeti hátteret is próbáltam bemutatni. 2018-ban fontos változás történt a magyarországi törvényi szabályozásban, mivel bevezetésre került a 32/2017-es NGM rendelet, ami a korábbi 22/2009-es PM rendeletet váltotta fel. Ennek köszönhetően a korábban érvényben lévő önálló nyilvántartást felváltotta egy úgynevezett háromszintű nyilvántartás. Annak érdekében, hogy elősegítsem a megértését ennek az új szabályozásnak, a szakdolgozatomban egy nem létező (fiktív) cégen keresztül (GMPK Hungary Kft.) muttam be a lényegesebb szemléleti változásokat, érintve a történeti hátteret, a formai és tartalmi elemeit a hazai nyilvántartási kötelezettségnek, valamint a kapcsolódó társaság-, piac-, illetve funkcionális elemzéssel is gyarapítottam a szakdolgozatomat. Kutatómunkám során több kérdésre is választ kerestem, többek között, hogy miért kezeli az adóhatóság is kiemelt jelentőségűnek a transzferárakat, továbbá, hogy az új rendelet mennyiben változtatta meg a hazai transzferárazási gyakorlatot. Fontos foglalkozni még azzal, hogy mennyiben nőtt az az adminisztrációs teher, ami a cégeket sújtja, ezeknek mind utánajártam dolgozatomban.Szakdolgozatomban bizonyítást nyert, hogy az Adóhatóság számára miért is számít olyan jelentősnek a transzferárazás kérdése, illetve nemcsak a magyar, hanem a külföldiek számára is a különböző transzferár-ellenőrzések. Az EU-t, illetve az OECD-t tekintve is rendszeresen napirendre kerül a transzferárazás, hiszen a kapcsoltsági viszonyban lévő vállalatok számára egy lehetőség, hogy a transzferárnak köszönhetően adót optimalizáljanak, agresszív adótervezési stratégiát folytassanak, de akár nyereséget is átcsoportosítsanak. Azt a következtetést szűrtem le, hogy az adóhatóságok számára folyamatosan jelentősebbé válik az, hogy minél több információ jusson el hozzájuk az egyes vállalatokat, vállalatcsoportokat illetően. Ebből a szempontból a master file megközelítés már jóval több információhoz juttatja az adóhatóságot. Emellett pedig minden olyan eszköz az adóhatóság kezében van, hogy minél részletesebben vizsgálódhassanak, de ez is a céljuk, hogy sokkal átláthatóbbá váljanak számukra a vállalatok. |
|---|