A lóversenyzés újrapozícionálása
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | lóverseny lóversenyfogadás marketing rendezvénymarketing újrapozícionálás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37773 |
| Kivonat: | A lóversenyzés Magyarországon több százéves múltra visszatekintő sportág. Gróf Széchenyi István 1815-ben egy tanulmányúton járt, Angliában, hazatérése után azt mondta: "Angliának három dolga van, amit meg kell tanulni: az alkotmány, a gépipar és a lótenyésztés." Hazánkban a lóversenyzés 1827-ben indult meg a legnagyobb magyar kezdeményezésére, ez egyben a tudatos lótenyésztés kezdetét is jelentette. Tizenegy évnyi küzdelem után Széchenyi és társai elindultak, hogy versenytérnek alkalmas helyet keressenek Pest területén. A legalkalmasabb terület a mai Üllői út és Soroksári út közötti részen feküdt. 1827. június 6-án volt az első versenynap a Pesti Gyepen, amely rendkívül nagy sikert aratott. Ez a sportág magában foglalja az angol telivér és az ügető tenyésztést, továbbá a galopp és az ügető versenyszervezést és a futamokra tett fogadásokat, a lóversenyfogadást. Az ország egyetlen lóversenypályája a Budapesten található Kincsem Park, ahol napjainkban közel ezer versenyló fut évente 83 versenynapon. A lóversenyzés a szórakoztatóipar része, gazdasági hátterének számottevő részét a fogadásokból befolyó bevételek adják meg. A lóversenyfogadás a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar lóversenyfogadást szervező Kft. együttműködése által lett népszerű az országban. Magyarország esetén összes végső kimeneteles fogadás totalizatőr típusú, ami azt jelenti, hogy az online fogadóirodákkal ellentétben itt a többi játékos ellen játszunk, ugyanis abban az esetben, ha mi lovunk nyer és rajtunk kívül szinte mindenki ugyanerre a lóra fogadott, akkor kifejezetten kevés a nyereményünk. Magyarországi szempontból a lóversenyfogadás forgalmának növekedése létfontosságú a jövőre való tekintettel, ugyanis a lóversenyágazat fő célja, hogy önfinanszírozóvá váljon, és a profitból a lovas ágazat más szegmensei is részesülhessenek. A piacképesség javításához hozzájárul a fogadóhálózat bővítése és a nemzetközi hálózatba, az úgynevezett „pool” -ba történt csatlakozás. E sportág felvirágoztatásához azonban nem elegendő a fogadás fejlődése, a tenyésztőket ösztönözni kell a piacképes és minőségi versenylótenyésztésre. A futtatás vonzóbbá válhat, ha fogadási profit visszaforgatásával növelik a versenydíjakat, hiszen ez keresletet generál a magyar tenyésztők produktumaira.A dolgozat célja a lóversenyzés fejlődésének bemutatása, valamint újrapozícionálása. Mára jelentősen megnőtt a rendezvényszervezés és a marketing szerepe ebben az ágazatban. Néhány embert a lovak iránti szeretete, másokat a lóversenyfogadások csalogatnak el egy-egy ilyen eseményre. Több rendezvénnyel összekötve rengeteg ember érdeklődését felkeltik, azokét is, akik nem feltétlenül rajonganak magáért a lovassportért és a fogadás sem vonzza őket, de szívesen vesznek részt azokon a rendezvényeken, amiket összekötnek a lóversenyekkel. A tanulmány során megismerhetjük egyetlen hazai lóversenypályánk, a Kincsem Park marketingtevékenységeit, hogy mivel is próbálják valójában ezt az ágazatot vonzóvá és népszerűbbé tenni, valamint megoldásokat keresek arra, mit tehetünk még a sportág felvirágoztatásáért és a korábban említett célok eléréséért. |
|---|