Munkaerő-fejlesztés a magyarországi vendéglátás szerviz területén

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Schilling Zoltán
Other Authors: Réthi Dr. Gábor
Format: Thesis
Kulcsszavak:humán erőforrás menedzsment
Munkaerő képzése
Munkaerő-fejlesztés
Munkahelyi tanulás
Pincér tréning
vendéglátás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/38175
Description
Abstract:Szakdolgozatomban a hazai vendéglátás szerviz területén dolgozók munkaerő-fejlesztési kérdéseivel foglalkoztam. Előzetes megállapításom az volt, hogy a vendéglátó szakma szolgáltatásainak minőségi problémáiért jelentős mértékben tehető felelőssé a frontvonalban, a vendégek kiszolgálásával foglalkozók megfelelő kompetenciáinak, kellő felkészültségének általános hiánya. A jelenség legfőbb okai között megnevezhető az általános szakképzés minőségi leromlása, melynek hatása a fiatal generációk tagjainak folyamatosan növekvő számával egyre jelentősebb lesz. Az iparágra jellemző egyharmados arányú szakképzetlenség is meghatározó mértékben erősíti ezt a jelenséget. Ebben a kérdésben alapvető felelősség hárul tehát a munkáltatókra, a munkahelyi képzések tudatos tervezését illetően, valamint a munkavállalókra is, a szakmai fejlődéshez, tanuláshoz kötődő általános hozzáállás tekintetében. Kutatásomat a munkavállalók és munkáltatók körében végezve arra törekedtem, hogy feltárjam a felek meglátásait és tapasztalatait a témakörben, és kiderítsem, mely motivációk vezérlik őket elsősorban. A kutatás legfőbb célja az volt, hogy a vendéglátásban dolgozók profi felkészültségét támogató, előzetesen eltervezett képzési koncepcióm helyes irányát megerősítse, vagy éppen megcáfolja. Vizsgálatom eredményeképpen megállapítottam, hogy a munkáltatók, kiváltképp a kisebb szervezetek esetén, többnyire nem rendelkeznek a fenti probléma megoldását kellően szolgáló rendszerekkel, és a munkaerő betanításának alkalmazott módszerei annak eredményét esetlegessé teszik. Igény mutatkozik a munkáltatók részéről a hatékonyabb munkaerőképzést támogató szolgáltatások lehetőségének irányába, és új képzési módszerek alkalmazására. Esetükben a munkaerő képzésével kapcsolatos költési hajlandóság indikáló kommunikáció megfogalmazása a legnehezebb feladat. A munkavállalói oldalról ugyanakkor kifejezetten pozitív hozzáállást tapasztaltam a szakmai fejlődéshez kapcsolódó személyes felelősségvállalás tekintetében, mely akár önfinanszírozás melletti önképzési hajlandósággal együtt nyilvánult meg. Összességében tehát jó esély mutatkozik arra, hogy online munkaerő képzési szolgáltatásom bevezetése sikeres lehet a piacra, és hozzájárulhat a vendéglátás nyújtotta szolgáltatások minőségének általános javításához, elősegítve mind a vállalkozások, mind a munkavállalók sikeres tevékenységét az iparágban.