Gazdasági bűncselekmények, különös tekintettel a számvitel rendjének megsértésére
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adózási magatartás gazdasági bűncselekmények számviteli alapelvek számviteli rend tőzsde |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38939 |
| Abstract: | ÖSSZEFOGLALÁS Gazdasági bűncselekmények, különös tekintettel a számvitel rendjének megsértésére Csizmadia Csaba Levelező, Pénzügy és számvitel szak, Államháztartás specializáció Dolgozatomban az állam büntetőjogi beavatkozását vizsgáltam a kötelező bevételeinek biztosítására. Az első részekben vizsgáltam a büntetőjogi, majd a számviteli történet fejlődését. Ennek során míg a büntetőjogot az őskorra (kezdetleges formában) vezettem vissza, addig a számvitel történetét az ókori mezopotámiára. Ettől az időponttól tekinthető közösnek a fejlődésük. Érdekes megemlíteni az ókori mezopotámiában a „számvitelirendet” megsértőkkel szemben alkalmazott büntetéseket, melyek akár csonkítással vagy halállal is szankcionálhattak. A számvitel kialakulása során az azokat befolyásoló földrajzi, politikai, gazdaságpolitikai tényezőket. Korunkban legnagyobb hatást a globalizáció jelenti a számviteli rendre. Korunkban egyre több multinacionális és transznacionális társaság jön létre, melyek több államon vagy akár kontinensen végeznek gazdasági tevékenységet. Az állam részére ez jó lehetőség, hogy a gazdaságát fellendítse, de ugyanakkor komoly kihívást jelent az állami bevételeket kijátszani törekvőkkel szembeni fellépés során. Magyarországon is komoly változásokon ment keresztül ennek a számiteli rendszernek a kialakítása. Először is kiemelném, hogy az első önálló számviteli törvényünk csak a XX. század elején lépett hatályba, mely folyamatosan módosításra került a kor politikai, majd később gazdaság politikai igényeinek megfelelően. A büntetőjog elemzés során a számvitel rendjének megsértése elemzésével a bűncselekményt megvalósító személyek magatartásának vizsgálata során a számviteli alapelveket megsértőkkel szemben szankciók súlyosságát emelném ki. Az ilyen cselekmények elkövetőivel szemben akár tíz évi szabadságvesztésbüntetést is kiszabhatnak. Azonban ez a bűncselekmény beleolvad a sikkasztás bűncselekménybe, mivel ennek a cselekménynek az elkövetése nélkül nem valósul meg a sikkasztás. A két bűncselekményt egy hazai és egy külföldi esettel kívántam szemléltetni. A vizsgálat során külön jól láthatóak voltak a különbözőségek és a hasonlóságok a végeredménytől függetlenül. A két esetben különböző elkövetési módszerrel (egyszemélyes, társas), az elkövetők iskolai végzettségeik, valamint a probléma kezelésében mutatkoztak különbözőségek. Hasonlóságként meg lehet említeni az elkövetés módszerét, az időszakot melyben a cselekmény megvalósult. Meg lehet állapítani, hogy az ellenőrzés hiányosságai is elősegítették ezen cselekmények megvalósulását. Kiemelném a hazai esetet, mivel az elkövetés idején a rendszerváltás utáni időkben a bevezetett tőzsdei kereskedés még kezdetleges volt. És mind a kereskedők, mind a tőzsdét működtetők próbálták a kezdeti hiányosságokat kiküszöbölni. Jól látható, hogy az állam beavatkozása a gazdasági életbe fontos szerepet tölt be. Nem feltétlenül a büntetőjogi beavatkozást értem ezen, hanem a kor igényeihez igazodó szabályok kialakítását. Ezen szabályok időben történő bevezetésével csökkenthetőek az állam és a gazdasági életben részvevők veszteségei. |
|---|