A munkavállalói elköteleződés növelése középvállalati környezetben a Covid-időszak alatt
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | elkötelezettség emberi erőforrás - munkaerő fejlődő szervezet koronavírus-járvány (COVID-19) munkaerő toborzás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/39099 |
| Kivonat: | A koronavírus következtében számos barátom, illetve családtagom vesztette el az állását, hiszen vagy leépítés történt a cégnél, vagy egyszerűen nem tudták már őket abban a pozícióban foglalkoztatni. A 2021-es év elején én is állást kerestem, de sokan utasítottak vissza azzal a válasszal, hogy jelenleg nincs náluk felétel, illetve volt olyan is, ahol megmondták nekem, hogy jelenleg csak részmunkaidőben tudnának foglalkoztatni engem. Találkoztam olyan munkáltatóval is az álláskeresésem során, ahol a tudomásomra adták, hogy nem tudják biztosítani a szükséges munkaeszközöket, illetve kizárólag otthoni munkavégzést tudnak biztosítani. Volt olyan ismerősöm, aki ennél a vállalatnál dolgozott és elmondása szerint nem foglalkoztak igazán azzal, hogy mi lenne a legjobb a munkavállalók számára, nem kérdezték meg őket semmilyen intézkedés bevezetése előtt. Úgy gondolom ebben az időszakban kiemelten fontos az, hogy a munkavállalók is érezzék a figyelmet és a törődést a munkáltatójuk felől, hogy biztonságban van az állásuk, illetve mindent megtesznek annak érdekében, hogy a munka hatékonyság ne csökkenjen, hiszen a vírus következtében sokan teljes otthoni munkavégzésre álltak át, ami adott esetben jelentős mértékben ronthatja az elvégzett munka minőségét. Ahhoz, hogy a munkavállalók ebben az időszakban is elkötelezve érezzék magukat a vállalatuk mellett, fontos, hogy a cég amennyire tud igazodjon a munkavállalói érdekekhez és véleményekhez. Hiszen ebben az időszakban sokkal nagyobb lett a bizonytalanságtól való félelem érzete a munkavállalókban, illetve a folyamatos szorongás is megjelent náluk, amit a kizárólagos otthoni munkavégzés még inkább felerősített. Ezek alapján fogalmazódott meg bennem kutatási kérdésem, miszerint lényegében nagyon figyelmet kellett fordítani a dolgozókra a munkaadóknak megtartásuk érdekében, ha igen ehhez a megtartáshoz kellett új motivációs eszközöket bevezetnie a cégnek?. Illetve ebből következően azt is szeretném vizsgálni, hogy a nyugalmi időszakban mennyire élénkült fel a munkaerőpiac a kereslet-kínálat oldalon, hiszen ha egy munkavállalót nem sikerült sikeresen megtartani az első lépése lesz, hogy új lehetőségek után nézzen és amint lehet munkahelyet váltson. Erre a kérdésemre szeretném megtalálni a válaszokat szakirodalmi elemzéssel és a kutatásommal. A szakdolgozatomban kvalitatív kutatási módszert használva, hiszen úgy gondolom az interjúk folyamán sokkal közelebb kerülhettek a vizsgált cég szervezeti életéhez. Párhuzamosan szeretném vizsgálni a munkáltatói és munkavállalói oldalt, így egy tisztább és kerekebb képet kapok arról, hogy ebben a szervezetben vajon működött, illetve működik ez a fajta figyelem és törődés. Illetve igaz lehet az, hogy a koronavírus következtében még jobban odafigyeltek a dolgozóikra és arra, hogy számukra mi lehet a legjobb megoldás munkavégzés szempontjából. Hiszen miközben ez a téma megfogalmazódott bennem, alapvetően felmerült bennem az, hogy mennyire veszi komolyan a cég a munkavállalói elköteleződést, illetve mennyi erőforrást és energiát biztosít a munkavállalók motiválására |
|---|