A távmunkára, illetve home office-ra való átállás szervezeti és vezetői kihívásai
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | előnyök home office kihívás(ok) koronavírus-járvány (COVID-19) távmunka |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41746 |
| Abstract: | Szakdolgozatom témája a távmunkára, illetve home office-ra való átállás szervezeti és vezetői kihívásai volt. Dolgozatom ezáltal egy naprakész témát vizsgál, továbbá számos hasznos információ található benne. A bevezető fejezetben röviden bemutattam a választott témámat, a választás okát, a dolgozat felépítését, valamint a kutatás módszertanát. Dolgozatom célja egy olyan összetett javaslat megfogalmazása, mely használatával a vállalat problémamentesen végezheti üzleti tevékenységét és érheti el céljait. Fontosnak vélem, hogy javaslataimban a munkavállalók tekintetében is tegyek ajánlásokat, amivel produktivitásukat serkenthetik, valamint egészségesebb körülmények között dolgozhatnak. Kiemeltem továbbá a javaslatok megfogalmazásához szükséges kutatási kérdéseimet, amikre kvalitatív, illetve kvantitatív kutatásommal kerestem a választ. Szakdolgozatom további részében hazai és külföldi szakirodalmak, internetes cikkek segítségével részletekbe nyúlóan mutattam be, hogy mi az a távmunka, továbbá azt, hogy milyen módokon valósulhat meg olyan munkavégzés, amikor a munkavállaló nem a vállalkozás telephelyén végzi munkafeladatait. Bemutattam a COVID-19 vírus előtti és utáni helyzetet a távmunka terén, illetve kitértem azokra a változásokra és nehézségekre amit a pandémiás időszak okozott. Miután ismertettem szakdolgozati témám alapfogalmait, megfogalmaztam a távmunka, illetve home office legnagyobb kihívásait, illetve előnyeit, lehetőségeit. Mindezt a munkavállaló, a munkáltató, továbbá a gazdaság és társadalom szempontjából. A témához kapcsolódó tudás megszerzése után egy saját SWOT elemzést készítettem, ami minden fontos információt tartalmaz az előnyökkel és nehézségekkel kapcsolatban. Dolgozatom egészét több, hasznos adatot tartalmazó ábrával színesítettem, ami a könnyebb értelmezhetőséget segíti. Mivel a vezetők számára az egyik legnagyobb kihívást a munkafolyamatok effektív menedzselése jelenti, összeszedtem azokat a feladatokat is, amelyeket legyőzve a távmenedzser hatékony munkavégzést tud hosszú távon fenntartani. A szakirodalmi feldolgozást követően saját kutatómunkám következett. Először ismertettem kutatásom módszereit, kiemeltem kutatási kérdéseimet, valamint hipotéziseket állítottam fel, melyeket a kutatások kiértékelése során elemeztem. Először kérdőíves kutatást végeztem, melyet a szakirodalmi feldolgozás közben felmerülő kérdéseim ihlették. A kérdőív válaszai alapján leginkább arra kerestem a választ, hogy a jövőben inkább otthonuk kényelméből, vagy pedig az irodából szeretnének a munkavállalók inkább dolgozni, valamint ennek okára. A kérdőíves kutatás válaszainak segítségével elemeztem hipotéziseimet, valamint kutatási kérdésemre is választ kaptam, miszerint a munkavállalók az irodából és otthonukból is szeretnének dolgozni egyaránt. Tudom, hogy ez teljesen szubjektív és minden munkavállalót több tényező is befolyásolhatja, viszont úgy gondolom, hogy ez a megállapítás jó alapot biztosít a javaslataim megfogalmazásához. A kérdőív számos kérdésre választ adott, ami segítette megérteni a munkavállalók gondolkodásmódját az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban. Ezek után következett az interjús kutatásom, melyet három interjúalany közreműködésével végeztem. Egy cégen keresztül szerettem volna szemléltetni a home office kihívásait, illetve a benne rejlő lehetőségeket. Röviden bemutattam a kiválasztott céget, ami a Bare International multinacionális cég volt, ahol a mai napig dolgozom projektmenedzser gyakornokként. A vírus következtében én is megtapasztaltam a vírus által bekövetkezett változásokat, így kíváncsi voltam, hogy a cégen belüli dolgozók hogyan élték ezt meg és hogyan látják az otthoni munkavégzés jövőjét. Mindhárman különböző országokban és kultúrákban élnek, így szerettem volna azt is megvizsgálni, hogy hogyan tér el a különböző kulturális differenciák miatt az adott dolgozók hozzáállása a távmunkához. A megszerzett információ segítségével megállapítottam, hogy a legnagyobb eltérés a kínai iroda működésében van. Dolgozatom végén megfogalmaztam javaslataimat, több olyan ötletet felsoroltam, ami nagyban tudja segíteni egy cég költséghatékony működését, valamint céljainak elérését, miközben a munkavállalók kényelmesen, hatékonyan és mindenekelőtt testileg és lelkileg is egészségesen tudják munkájukat végezni. Legfőbb javaslatom egy 2:3 arányban történő hibrid munkarend kialakítása, mely rugalmas munkahelyet teremt a munkavállalók számára, hiszen egyéni preferenciáik alapján dönthetik el, hogy két napot az irodában, hármat pedig otthonról dolgoznak, vagy pedig fordítva. Kitértem a dolgozók testi, illetve lelki egészségére is egyaránt, próbáltam javaslatokat tenni, hogyan segíthetnek egymáson a munkavállalók, illetve milyen eszközökkel motiválhatja csapattagjait a vezető. Szakdolgozati munkámat sikeresnek ítélem, hiszen minden kutatási kérdésemre sikerült választ kapnom, melyek ismeretében, valamint a szakirodalmi feldolgozás és egyetemi éveim során tanultakat felhasználva sikerült olyan javaslatokat megfogalmaznom, melyek alkalmazása véleményem szerint több cég számára is hatékony és problémamentes működést eredményezhet. |
|---|