Vezetői stílusok hatása a munkavállalói elégedettségre és elköteleződésre

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Horváth Eszter
További közreműködők: Nikolettiné Virág Edina
Remetei Dávid
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:elégedettség
elkötelezettség
munkavállaló
vezetéselmélet
vezetők
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/41905

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg41905
005 20221011101823.0
008 221011suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Horváth Eszter 
245 1 0 |a Vezetői stílusok hatása a munkavállalói elégedettségre és elköteleződésre  |c Horváth Eszter  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a vezetői stílus milyen hatással van a munkavállalói elégedettségre és elköteleződésre. Különböző elméleteket, modelleket dolgozatam fel a szekunder kutatásomban annak érdekében, hogy a primer kutatásban alkalmazni tudjam a már korábban leírtakat. A dolgozatom első nagy fejezetében a vezetés irodalmi áttekintés részben először bemutatom a vezető fogalmát, a különböző megközelítéseket és véleményeket, majd a vezetői stílusokat. Időrendben haladva kezdtem a klasszikus vezetői felfogással, amit a tulajdonságokon alapuló megközelítések követnek. A döntésközpontú megközelítéseken belül részletesebben Lewin, Likert és Tannenbaum-Schmidt modelljét dolgoztam fel. A személyiségközpontú nézetből a Michigani Egyetem, az Ohiói Egyetem és Blake-Mouton modelljét mutattam be. Hersey és Blanchard vezetési modellje mellett a modernebb vezetői stílusok közül a karizmatikus, az üzletkötő és az átalakító stílusokat ismertettem. Szükségszerűnek tartom a vezető és menedzser fogalmának elkülönítést a megfelelő használat és értelmezés tekintetében. A másik nagy elméleti fejezetemben a munkavállalói elkötelezettség és elégedettség került bemutatásra. Az elégedettség fogalma, valamint, hogy mely tényezők hatnak az elégedettségre. Herzberg kéttényezős modelljét vettem alapul, amit később a kutatásom során is használtam, amikor a munkavállalói elégedettséget mértem fel. Az elégedettség és az elégedetlenség következményeit is feldolgoztam és ezek után tértem át a munkavállalói elkötelezettséghez. Itt a szervezeti elkötelezettség fejlődésével kezdtem, majd Meyer és Allen háromfaktoros modelljét mutattam be, mivel a kérdőívemben is ezt használtam.             Az empirikus kutatásban az általam elkészített Google Kérdőív segítségével mértem fel a különböző tényezőket az elégedettségről, az elköteleződésről és a vezetői stílusokról. Az elégedettségre vonatkozó feladatot higiénés és motivátor tényezőkre bontottam, így tudtam az eredményeket összehasonlítani. Az elkötelezettség vizsgálatánál az állítások három csoportra bontottam: affektív, folytonossági és normatív. Az eredményeimet a vezetői stílusokkal állítottam párhuzamba.     A kutatási részem lezárásaként a hipotéziseimet vizsgáltam meg, amelyek a következők voltak: ·       A beosztottcentrikus vezetői stílus jelenlétekor a legelégedettebbek az alkalmazottak. ·       Az átalakító vezetői stílus jelenlétekor az affektív elköteleződés jellemző. ·       Amikor egy munkavállaló elégedett a munkahelyével, akkor a vállalata iránt is elkötelezett. Az elmélet megismerése és a kutatásom során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően azt mondhatom, hogy a szakdolgozat megírása hozzájárult a szakmai ismereteim bővítéséhez és személyiségem fejlődéséhez. 
695 |a elégedettség 
695 |a elkötelezettség 
695 |a munkavállaló 
695 |a vezetéselmélet 
695 |a vezetők 
700 1 |a Nikolettiné Virág Edina  |e ths 
700 1 |a Remetei Dávid  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41905/1/SZAKDOLGOZAT%202022.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41905/2/BA_O_Horv%C3%A1th_Eszter.pdf  |z Dokumentum-elérés