A fiskális politika mozgástere – Különös tekintettel a magyar gazdasági növekedésre

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Várszegi Balázs András
További közreműködők: Galbács Dr. Péter
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:államadósság
fiskális politika
gazdaságpolitikai összefüggések
költségvetési egyenleg
magyar gazdaságpolitika
politikai üzleti ciklusok
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/42134

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg42134
005 20221111081339.0
008 221111suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Várszegi Balázs András 
245 1 2 |a A fiskális politika mozgástere – Különös tekintettel a magyar gazdasági növekedésre  |c Várszegi Balázs András  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A gazdaságpolitika meglehetősen komplex terület, ahol egy beavatkozás számos további helyen vált ki hatást, olykor még ott is, ahol nem számoltak vele az előzetes döntéselőkészítések során. Egy olyan terület, ahol az intézkedések és a döntések gyakran politikai érdekeket szolgálnak, ezzel életre keltve a fiskális illúzió jelenségét. Amennyiben a megnövekedett kiadások tényleges költségét sikerül elfedni a választópolgárok elől, úgy életre kelhet az illúzió, miszerint az adott intézkedések nagyobb mértékben szolgálják az állampolgárok érdekeit, mint amennyire veszélyesek a költségvetésre. Az elgondolás jelentős épít arra, hogy a választóknak több politikai ciklusra van szükségük, míg felismerik az esetleges kormányzati befolyásolást. A racionális várakozások elméletére hagyatkozva, pedig megállapítható, hogy az emberek előbb-utóbb felismerik a folyamatokat, de a nagyobb horderejű döntések meghozatalához több időre van szükségük. A gazdaságpolitika két meghatározó területének a fiskális és monetáris politikáknak összhangban kell működniük a fenntartható gazdasági növekedés érdekében. A költségvetési politikai redisztribúciós, allokációs és stabilizációs funkciói prudens alkalmazásával megteremthető a monetáris mozgástér a gazdaság stabilizálásához. A gazdaságpolitikai összhang a fiskális dominancia és az expanzív, prociklikus intézkedések mérséklésével megteremthető, ugyanakkor szükség esetén a kiadások jól célzott növelése valós mozgásteret biztosít a döntéshozók számára. A költségvetési intézkedések meghozatala előtt mérlegelni szükséges, hogy átmeneti vagy tartós változás történt a gazdaságban. Az elhamarkodott döntések akadályozhatják a szabad működést, míg a későn hozott intézkedések nem várt időszakban fejthetik ki hatásukat, melyek újabb ciklust generálhatnak. Ebből adódik, hogy a fiskális döntések időzítése kulcsfontosságú. A politika üzleti ciklusok létezését korábban is sejtettük, ugyanakkor igazolni is sikerült, hiszen a választásokhoz közeledve a kiadások megugranak, melyek főként a kormányzat hatalmon maradását kívánják szolgálni. A kiadások vizsgálatánál közepesen erős kapcsolatot állapítottam meg, ennek mentén belátható, hogy a hazai gazdaságpolitikát is jelentősen befolyásolják a politikai üzleti ciklusok. A XXI. századi kiigazítások gazdasági értelemben sikeresek voltak, hiszen az Új Egyensúly Program és a későbbi kiigazítások is jelentősen javítottak a költségvetési pozíción, ugyanakkor társadalmi szempontból kevésbé voltak fenntarthatóak. A kiigazítások során a vizsgált időszak első 10 évében a fűnyíró-elv volt meghatározó, így bizonyos költségtételeket megvágtak, míg a hosszútávú eredményes lépéseket a strukturális reformok végrehajtása eredményezi. A 2010-es évektől kezdődően lett megfigyelhető, hogy a bevételi oldalt is érintették az intézkedések, így az átmeneti időszak után jelentős többletbevételt tudtak produkálni a strukturális átalakítások, így az ország gazdasági helyzete a konszolidáció pályájára tudott állni.A 2022-es választást követően továbbra is az óvatos fiskális politika lehet eredményes, hiszen gazdasági lassulás és a kedvezőtlen inflációs környezet kombinációja könnyen válságos helyzethez vezethet. A felfutó költségvetési hiány és államadóssági állomány kezelésére kerülendő az expanzív magatartás, sőt mielőbbi kiigazítás várható, melyet javasolt kiadási és bevételi oldalról is megközelítenie a kormányzatnak. 
695 |a államadósság 
695 |a fiskális politika 
695 |a gazdaságpolitikai összefüggések 
695 |a költségvetési egyenleg 
695 |a magyar gazdaságpolitika 
695 |a politikai üzleti ciklusok 
700 1 |a Galbács Dr. Péter  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42134/1/V%C3%A1rszegi_Bal%C3%A1zs%20Andr%C3%A1s_MSC_%20P%C3%9C_A%20fisk%C3%A1lis%20politika%20mozg%C3%A1stere%20-%20K%C3%BCl%C3%B6n%C3%B6s%20tekintettel%20a%20magyar%20gazdas%C3%A1gi%20n%C3%B6veked%C3%A9sre.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42134/2/%C3%96sszefoglal%C3%B3_V%C3%A1rszegi_Bal%C3%A1zs_Andr%C3%A1s_A_fisk%C3%A1lis_politika_mozg%C3%A1stere_-_K%C3%BCl%C3%B6n%C3%B6s_tekintettel_a_magyar_gazdas%C3%A1gi_n%C3%B6veked%C3%A9sre.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42134/3/Nyilatkozat_V%C3%A1rszegi_Bal%C3%A1zs_Andr%C3%A1s.pdf  |z Dokumentum-elérés