Otthoni IoT eszközök kialakítása és üzemeltetése
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | internet IoT Linux okos otthon SBC |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42341 |
MARC
LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg42341 | ||
005 | 20221111081836.0 | ||
008 | 221111suuuu hu om 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hu | ||
100 | 1 | |a Sinkovics Rita | |
245 | 1 | 0 | |a Otthoni IoT eszközök kialakítása és üzemeltetése |c Sinkovics Rita |h [elektronikus dokumentum] |
520 | 3 | |a A szakdolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mennyire megvalósítható manapság egy teljesen központi irányítású, csak ingyenes, nyílt forráskódú alkalmazásokkal vezérelt okos otthon, melyben változatos technológiákat ötvözünk és különböző gyártóktól származó termékeket használunk fel. A bevezetésben definiáltam az Internet of Things és az okos otthon fogalmakat, majd a hazai okoseszköz piac népszerűségéről készült statisztikát elemeztem, melyből kiderült, hogy a fogyasztók főleg kényelmi, biztonsági és energiatakarékossági megoldásokat keresnek. Ezek után a 3. fejezetben bemutattam az IoT világában leggyakrabban használatos kommunikációs protokollokat, az alacsony fogyasztású és kis sávszélességű, rengeteg eszközből álló mesh hálózatot elbíró Zigbee-t, az ehhez hasonló, de kevesebb kliens kapacitású, valamint kisebb hatótávolságú BLE-t, a nagyobb sávszélességű, de sokkal energiaigényesebb WiFi-t, az inkább üzleti célokra szánt sokoldalú Cloud-ot, valamint az MQTT-t, mely az eszközök közötti kétirányú üzenetváltást valósítja meg egy központi egység segítségével. Az egyéb technológiákról egy összefoglaló alfejezetben tettem említést (LPWAN, RFID, NFC és Z-wave) érdekességképpen. A 4. fejezetben felsoroltam a projektem felhasznált eszközöket, a központi egység egy Orange Pi nevű Single Board Computer, ezen kívül számos villanykörte, mozgás-, fény-, hőmérsékletérzékelő, valamint okoskonnektor is szerepel. Operációs rendszernek Linuxot (Ubuntu) használtam, ezen kívül Dockert, OpenSSH-t, egy Mosquitto nevű MQTT Brokert és a Zigbee2MQTT szoftvereket, amelyekről az 5. fejezetben írtam. Az utolsó elméleti téma a biztonsági kérdések volt, itt esettanulmányokat elemeztem, melyekben valamilyen sebezhetőséget kihasználva illetéktelen hozzáférések történtek IoT rendszerekhez, valamint a publikus internetet folyamatosan szkennelő weboldalak hasznosságára is felhívtam a figyelmet. A szakdolgozatom utolsó része a dokumentáció, itt részletesen bemutatom a projektem megvalósítását, szükséges a szoftverek telepítését, eszközök konfigurálását a hálózatba és az eközben felmerült problémákat. Próbáltam minél több különféle eszközt és technológiát bevonni az automatizálásokba, hogy változatosabb képet adjon. Zárásként megfogalmaztam a levont következtetéseimet, miszerint elég körülményes egy ilyen komolyabb központi otthoni automatizációs rendszer összeállítása és üzemeltetése, de alapvetően nagy lehetőségeket látok az IoT és az okos otthonok fejlődésére. | |
695 | |a internet | ||
695 | |a IoT | ||
695 | |a Linux | ||
695 | |a okos otthon | ||
695 | |a SBC | ||
700 | 1 | |a Hámorszky Balázs |e ths | |
700 | 1 | |a Udvaros József |e ths | |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42341/1/avdhA7-f54945f7-a505-4024-bab0-2fe426a327ec.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42341/2/szakdolgozati_osszefoglalas_SinkovicsRita_GI.pdf |z Dokumentum-elérés |