Árengedmény mellett profitmaximalizálás az árdiszkrimináció közgazdaságtani alapjai és jóléti hatásai
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | árdifferenciálás árengedmények elméleti közgazdaságtan marketing profitmaximalizálás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43744 |
| Kivonat: | ÁRENGEDMÉNY MELLETT PROFITMAXIMALIZÁLÁS: AZ ÁRDISZKRIMINÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANI ALAPJAI ÉS JÓLÉTI HATÁSAI Kutatásom fő célkitűzése, hogy megvizsgáljam az árdiszkrimináció alkalmazási területeit és hatásait egy esettanulmányon keresztül. Ezt először egy általános, közgazdaságtani alapokon vizsgált elméleti áttekintéssel kezdem, amelyben az árdiszkrimináció három fő típusát (elsőfokú, másodfokú, harmadfokú) mutatom be. Az érme mindkét oldalát megvizsgálva, a pozitív és negatív nézőpontokat összehasonlítva arra is választ keresek, hogy milyen irányba torzítja a társadalmi jólétet az árazás ilyen módon való megkülönböztetése, illetve, hogy mik lehetnek ennek a befolyásoló tényezői, főbb összefüggései. Szó esik továbbá azokról a versenytorzító hatásokról is, amik negatív példái az árdiszkriminációnak. Kutatásom elmélyítéséhez egy szakmai interjút is készítettem, aminek segítségével igyekszem átláthatóbb képet festeni nem csak a monopol vállalatok, hanem a startupok árdiszkriminációról, konkrétan a Pozi.io példáján keresztül. Elsősorban szekunder kutatást végeztem hazai, és idegennyelvi források alapján, azonban a téma hitelességének alátámasztásához kvalitatív primer kutatást is végeztem egy egyéni mélyinterjú segítségével. Ennek célja a vállalati szempontok megismerése, további ok-okozati összefüggések feltárása, és egy vállalat döntéseihez tartozó mozgatórugók alaposabb megértése. Eredményeim azt igazolják, hogy az árdiszkrimináció rengeteg akadályba ütközik, azonban a tiltása nem célravezető, mert egyelőre nincs olyan strukturált és egységes szabályozás, amivel az árdifferenciálás minden szegmense leírható, megoldható lenne. Ameddig pedig nincs egy szabályozott irányelv erre vonatkozóan, addig a tilalma a szociális jólétet csak mérsékelné, és nem elősegítené. |
|---|