Az olimpiai játékoknak helyt adó országokban végbemenő gazdasági, társadalmi és turisztikai következmények pozitív és negatív hatásai, és azok vizsgálata az adott országra vonatkozóan
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | gazdasági hatásvizsgálat nemzetközi marketing nemzetközi olimpiai bizottság olimpia sport |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44200 |
| Kivonat: | Az első újkori olimpiát először 1896-ban rendezték meg, az ókori olimpiák mintájára, Athénban. Ekkor még nem volt sok sportág a játékokon, csupán 9. Atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás.Az első olimpián részt vevő országok és versenyzők alacsony száma, ami csupán 14 országot és 241 résztvevőt foglalt magába, a 2000-es évekre a többszörösére nőtt, akárcsak az olimpiai rendezvény iránti népszerűség és a médiában való szereplés. A 2000-ben Sydney-ben megrendezett olimpián már több mint 16 ezer televíziós és újságíró dolgozott, és körülbelül 3,8 milliárd ember követte az eseményt a tévében. A 2008-as pekingi olimpián már 205 ország és 11028 versenyző mérettette meg magát. (Balog, 2019) 1894-ben megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), eredeti nevén International Olympic Committee (IOC), amely az első olimpia rendezőjének Athént jelölte ki. Azóta is minden olimpiai pályázatot a NOB bírál el. A döntéshozatali folyamat a helytadó ország kiválasztásáról két fázisból áll. Először jóváhagyják a jelölteket, mint lehetséges pályázó. Itt megvizsgálják, gazdaságilag helyt tudna e állni a rendező ország. Továbbá lényeges, hogy a beadott pályázatnak legyen kellő politikai és lakossági támogatottsága is. Norvégia például azért lépett vissza a 2022-es olimpia rendezéséért folyó pályázástól, mert nem kapott megfelelő támogatást az országtól vagy a kormánytól. A NOB második lépése a bírálatok során, hogy a beadott pályázatokat szempontok alapján elkezdik leválogatni. Ezek a szempontok lehetnek például a létesítmények, az attrakciók száma, a látogatókat vonzó ereje, az ország általános infrastruktúrájának helyzete és kiépítettsége, a befektetések megvalósíthatóságának lehetősége. Ezeken kívül számos egyéb dologra is szüksége van az adott országnak. |
|---|