A Covid-19 járvány hatása a labdarúgás sportfogyasztására Magyarországon az Y- és Z-generáció között
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | hivatásos sportolók labdarúgás sport sportmenedzsment Y generáció Z gereráció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44769 |
| Kivonat: | A koronavírus-járvány hatására a sportfogyasztási szokásokban drasztikus változások következtek be, emellett az egyes generációk sportolási szokásaiban is jelentek meg új minták. Mivel a korlátozások az érintkezés kerülését szorgalmazták így az otthoni beltéri vagy kültéri tevékenységek örvendtek nagyobb népszerűségnek. Emellett még a kisebb fertőzési kockázatot jelentő kültéri sporttevékenységek (például futás, gyaloglás, biciklizés, túrázás) váltak még szokássá. A COVID-19 a labdarúgás világát sem kímélte, gondolok itt akár 2020-as Európa Bajnokság elhalasztására és sok profi bajnokság szüneteltetésére, de ezentúl az el nem halasztott futball eseményeket is érintette ugyanis a megelőző intézkedések következtében a helyszíni nézőszámot mérsékelni vagy teljesen korlátozni kellett. Sok mérkőzés elhalasztásra került és a nézők is csak közvetítéseken keresztül tudták követni kedvenc csapataikat. E komoly csapás következtében a foci közvetítés nézése/fogyasztása került előtérbe lenyomva ezzel a labdarúgás aktív sportfogyasztását. Mindennapjainkban a szabadidő már értéket képvisel, természetesen a digitális világ ilyen szintű fejlődése mellett jelentősen megváltozott a generációk között, hogy mégis mivel töltsék el ezt. Hasznosan eltölteni a szabadidejét egy Y generációs embernek már nem ugyanaz, mint egy Z generációsnak. Az új technológiai eszközök és az azokon elérhető internet és social media azt eredményezi, hogy a Y generációban elkezdődő úgy nevezett szegregáció - ami annyit jelent, hogy az egyének egyre jobban részesítik előnyben az egyedül űzhető sportágakat (például a futás, testépítés, küzdősportok vagy aerobic) - ez a Z generációban már átvett és bevett jelenség a mai napig (Faragó, P. 2017). Dolgozatom arra a kérdésre keresi a választ, hogy a pandémia Magyarországon miként alakította át a labdarúgás sportfogyasztást az Y- és Z-generációban. Célom az Y-Z generáció aktív szabadidősport fogyasztói magatartásának megértése a koronavírus alatt továbbá, hogy mekkora a különbség a két generáció között a labdarúgás fogyasztása tekintetében. A sportfogyasztási szokásokat, a sportmotivációt, az online és offline sportfogyasztást és az aktív szabadidősport-fogyasztói magatartást körül járó kutatási kérdéseim megválaszolásához kvantitatív kutatást- ezen belül kérdőíves megkérdezést- alkalmazok. |
|---|