A tajvani iparpolitika a chipgyártás tükrében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | 20. század 21. század chipgyártás egyetemes történet elektronikai ipar iparpolitika kína |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/47578 |
| Kivonat: | Hipotézis 1 Feltételezésemszerint hogy a szigetország gazdasági sikere nemcsupán a szerencsésebb történelmi fejlődés eredménye, hanem egy pontosanmegtervezett szimsztematikusan felépített gazdaságpolitika végrehajtásavezetett a jelen kor prosperitásához. A feltárt szakirodalmi források alapjánez a hipotézis megalapozottnak tekinthető kiemelve a helyi lakosság eredendőennagy fogékonyságát a vállalkozásalapításra, ezen kisvállalkozások rendkívüliflexiilitását és hálózatjellegét az ehhez társuló informális hitelrendszerekgazdaságélénkítő hatásával együtt, a tajvani társadalom feltételezhetően egyjelen példában megfigyelhető erősen proaktív állam léte nélkül is képes lettvolna a maga versenyképes vállalkozói rétegét kitermelni. Ebből kiindulva elméletisíkon az amerikai pénzügyi és kereskedelmi támogatás és a rendkívül támogatóállami keretrendszer nélkül is egyprosperáló gazdaság épült volna fel a szigetországbanHipotézis 2 A feltárt szakirodalmi források alapján a feltevésalátámasztottnak tekinthető, ami szerint egy nyílt kínai offenzíva Tajvannalszemben elhanyagolható valószínűséggel bír. Viszont fontos kiemelni, hogy aváltozó politikai helyzet gátolja a tisztán gazdasági érdekek mentén történő helyzetértékelést.Ezen feltevés megitélésében az időnek is jelentős szerepe van, figyelembe véve,hogy Kína csupán közel 30 éve lépett ki igazán a globális világgazdaságba és ahátrányát minden versenytársa irányába a rendkívül gyors tempóban csökkentette.Ebbőla folyamatból kindulva 15-20 éves időtávon szinte biztosan borítékolható akatonai koonfliktus, ennek az elkerülésére feltételezhetően csak akkor vanlehetőség, ha Tajvan gazdasági fejlődése jóval túlszárnyalja a szárazföldiKínáét |
|---|