Fenntarthatóság és környezetvédelem. Ökológiai problémák és társadalmi hatásaik a 21. században
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | 21. század fenntartható fejlődés fenntartható növekedés fenntarthatóság gazdaságfejlesztés gazdasági átalakulás körkörös gazdaság nemzetközi konferencia nemzetközi tőkeáramlások politikatörténet zöld adó |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/47641 |
| Abstract: | Szakdolgozatomban a fenntarthatóság témakörévelfoglalkoztam, mert úgy látom, hogy ez a hosszútávú jövő és szerettem volnaelmélyíteni a tudásomat a témában.A dolgozatom témájának azért a fenntarthatóságotválasztottam, mert elegem volt abból, hogy azt hallgassam, hogy nem lehetmáshogy jólétet teremteni, csak az alkalmazottak kisemmizésével és akörnyezetünk szétbarmolásával. Rengeteget tanultam, beláttam a folyamat során,hogy sokszor én is naivan közelítettem meg a témát, még mielőtt tudtam volnaróla bármit is. Gondolatébresztő volt számomra, hogy ez a jövő, mégis kevesethallani róla, nem tanítják az iskolában. Ezáltal ennek a rendszernek hatalmasvesztesei lesznek, mert a vállalatok vagy fent tudnak maradni a trenddel, vagy ”elvéreznek”az átalakulás közben. Amennyiben mi, állampolgárok nem változtatunk és engedjüka döntéshozóinknak, hogy gazdasági érdekeltségektől vezérelve hozzanak döntéseketa fejünk felett, a mi életünkről, mi, mint állampolgárok is vesztesként fogunkkijönni a helyzetből. Dolgozatom első felében a fenntarthatóság elveiről,definíciójáról, nemzetközi egyezményekről írok, ezeken belül is afenntarthatósági célokról bővebben teszek említést, ugyanis ezek a célok azENSZ tagországoknak a fejlődési irányát adja meg, ami mindenképpen segíti a témánakaz alapfokú megértését. Ezek után áttérek a zöld gazdaságra és az alapelveire,amiből a körkörös gazdasági modellre kanyarodom át. A körkörös gazdaságimodellt a lineáris gazdasággal szembe állítva szándékozom bemutatni azolvasóknak. Fontosnak tartottam, hogy megemlítsem a fenntarthatóság korlátait,főként vállalati szinten, hiszen sok vállalat szívesen támogatná afenntarthatóságot, de nincs akkora tőkéjük, amiből meg tudnák valósítani azelső nagy beruházásokat. Véleményem szerint könnyű az üzleti élet szereplőire ”hozzá-nem-értőként”rossz szemmel nézni, őket hibáztatni az éghajlatváltozás miatt, azonban, havalaki szeretne egy problémát igazán megérteni és átlátni, akkor dolgoznia kellazért, hogy minden oldalnak lássa a nézőpontját, hiszen csak akkor lehetmegfelelő megoldást kitalálni. Az éghajlatváltozás politikájáról is teszek említést adolgozatomban, egy rövid történelmi áttekintéssel. Az Európai Unióéghajlatváltozási politikáját választottam ki, amiben részletesebbenelmerültem, mert az EU-nak van a világon a leginkább fejlett éghajlatváltozásipolitikája és magam is EU állampolgár vagyok, ezért fontosnak tartottam tudni,mi folyik körülöttem. Kutatásomban az állampolgári motiváltságot vizsgáltama fenntarthatóság tükrében, illetve a politikai akaratot a változás eszközölésére.Ezen belül négy kérdést tettem fel magamnak:K1: Hogyan lehetneaz egyszerű állampolgárt jobban motiválni a változás eszközölésére ésnemzetközi színtéren milyen, adott esetben állampolgári akciókra,kezdeményezésekre volna szükség?K2: Miért nincsjelenleg elég politikai akarat a fenntartható jövő hatékonyabb eszközöléseérdekében?K3: Milyen módokonlehetne elősegíteni, hogy a politikai döntéshozók motiváltabbak legyenek afenntarthatóság irányába mutató törvények meghozatalában?K4: Milyen iránybakellene terelni a nemzetközi folyamatokat, hogy hatékonyabb egyezményekszülessenek, és azokat be is tartsák?Kutatásomban többször visszaköszönt az állampolgárokbevonása a képletbe, a status quo újraírása, a kormányzati ösztönzők bevetése. Meglátásomszerint ez a három fő komponense a gazdasági átalakulásnak. Remélemaz olvasóim számára tudok egy nagyon alapvető áttekintést nyújtani a véleményemszerinti legfontosabb trendekről, példákról, nemzetközi egyezményekről. Ezenkívül remélem, hogy a dolgozatom elolvasása után mások is úgy fogják látni afenntarthatóság kérdéskörét, mint most már én is, miszerint: a fenntarthatóságkörnyezeti, társadalmi és gazdasági dimenzióinak kezelésével olyan jövőtteremthetünk, amely rugalmas, méltányos és virágzó.Kellemesolvasást kívánok mindenkinek! |
|---|