A kkv-szektor gazdasági rezilienciájának sikertényezői válságok esetén

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Czeglédy Levente
További közreműködők: Csákné Filep Judit
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:2008-as válság
digitalizáció
finanszírozáshoz való hozzáférés
földrajzi diverzifikáció
gazdasági válság(ok)
innováció
kkv-szektor
koronavírus-járvány (COVID-19)
reziliencia
reziliencia tényező(k)
t-próba
varianciaanalízis
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/52078
Leíró adatok
Kivonat:Jelenszakdolgozat fő kutatási kérdésként azt vizsgálja, hogy melyek a válságokkalszemben reziliens kis-és középvállalati szektor sikertényezői és hogyanjavítható ezek mentén a hazai kkv-szektor ellenállóképessége. A dolgozat céljaazonosítani, majd elemezni a reziliencia tényezőket, illetve ezt követően ahazai kkv-szektor helyzetképét megrajzolni nemzetközi összehasonlításban.Végezetül a dolgozat fejlesztési javaslatokat ad mind a vállalatok, mind azökoszisztéma egyéb szereplői (pl. szabályhozói és fejlesztő ágensek) számára,amelyeknek köszönhetően ellenállóbbá válhat a magyar kkv-szektor a jövőbelisokkhatásokkal szemben.Adolgozat az alapfogalmak meghatározása (kkv-szektor, reziliencia, külső sokk)után bemutatja a kkv-k megkerülhetetlen hazai és nemzetközi jelentőségét, aszektor szerkezeti struktúráját és jellemzőit. Ezt követően láthatóvá válik,hogy a kis- és középvállalkozások unikális kitettségi faktorokkaljellemezhetőek, bizonyos szempontból védtelenebbek válsághelyzetek esetén, minta nagyvállalatok. Ez, valamint a külső sokkok általános hatásai a 2008-bankirobbant gazdasági világválság, valamint a koronavírus-járvány okoztagazdasági krízis összehasonlításán keresztül kerülnek illusztrálásra, amelyfelfedi a válságok közös mintázatait, de eltérő természetét is. Ezután a szakdolgozat azonosít négy, kiemeltenfontos reziliencia tényezőt, amelyek mentén a kkv-k jövőbeli ellenállóképességea válsághelyzetekkel szemben növelhető: innováció, digitalizáció, földrajzidiverzifikáció és a finanszírozás elérhetősége. Asaját kutatás nomotetikus és kvantitatív módon, a Világbank VállalatiFelmérések (Enterprise Surveys) teljes, cégszintű adatbázisát felhasználva, akoronavírus-járvány idejére vonatkozó adatokkal vizsgálja a négy azonosítottreziliencia tényező és az ellenállóképesség kapcsolatát kkv-k esetében. Azalkalmazott statisztikai eljárások a független mintás t-próbának és a függetlenmintás, egyszempontos varianciaanalízisnek (ANOVA), vagy bizonyos feltételeksérülése esetén ezek robusztus vagy korrektív verziójának adódnak. Akonceptualizáció és operacionalizáció után a statisztikai hipotézisek és akutatás eredményei a következőképp alakulnak:- AK+F tevékenységre költő kkv-k szignifikánsan nagyobb árbevétel-növekedést értek2018 és 2020 között: nem teljesült- A weboldallal rendelkező kkv-k szignifikánsannagyobb árbevétel-növekedést értek 2018 és 2020 között: nem teljesült-Afő termék / szolgáltatás szempontjából nagyobb földrajzi lefedettséggel bírókkv-k szignifikánsan nagyobb árbevétel-növekedést értek 2018 és 2020 között: nemteljesült- Azonkkv-k, amelyek számára a finanszírozáshoz való hozzáférés kisebb problémátjelent, szignifikánsan nagyobb árbevétel-növekedést értek 2018 és 2020 között: teljesültVégezetüla kutatás eredményeit felhasználva, de mindegyik azonosított rezilienciatényezőt érvényesnek elismerve, a szakdolgozat fejlesztési javaslatokatfogalmaz meg a magyar kkv-szektor ellenállóképességének növelésére. Ehhezismerteti és tanácsaiba beépíti a hazai vállalkozók és kkv-k relevánssajátosságait, majd elsősorban jó nemzetközi gyakorlatok és általános alapelvekmentén megadja a hazai kkv-ökoszisztémának és annak kulcsszereplőinekoptimalizált működésére tett megállapításait. Konklúzió,hogy a magyar kkv-szektor és az ökoszisztéma fejlesztéséért felelős intézményekteljesítménye elmarad a világelittől a négy reziliencia tényezőben. Elsősorbansvájci, dán és az északi államokból származó gyakorlatok és konstrukciókalapján a dolgozat konkrét javaslatok mellett az alábbi általános alapelveketvázolja fel, mint a magyar kkv-ökoszisztéma jövőbeli fejlődési dimenziói,amelyekben ma még komoly lemaradás tapasztalható: - Pénzügyitámogatások kiegészítése megfelelő képzési és kapcsolatteremtésiszolgáltatásokkal- Atámogatások integrált, teljes releváns életszakaszt lefedő rendszere- Intézményi/ diszciplínák közötti szinergiák hasznosítása – elsősorban az egyes tényezőkfelett diszponáló fejlesztői ágensek között- Nemzetköziregionális szinergiák hasznosítása – nemzetközi regionális szisztémák,fejlesztési programok kialakítása a határokon átívelő projektek, valamint aregionális ellátási láncok és értékláncok megsegítése céljából Aszakdolgozat felveti egy hazánkat is magába foglaló, a kelet- ésközép-európai országok kkv-ökoszisztémáit célzó, holisztikus finanszírozási éstámogatási keretrendszer lehetőségét, amely a négy elemzett reziliencia tényezőmellett további faktorok mentén segíthetné elő a résztvevők kkv-szektorainakfejlődését. Erre potenciális platformként a Visegrádi Négyek együttműködésétazonosítja a dolgozat.Végezetüla szakdolgozat listázza saját limitációit és a jövőbeli kutatási lehetőségeket,amelyek elsősorban több válságot és országcsoportot magába foglaló, átfogóbbstatisztikai elemzésekhez, többszempontos / többváltozós modellekalkalmazásához, további vizsgálandó reziliencia tényezőkhöz (pl.fenntarthatóság), valamint eltérő konceptualizálási kísérletekhez és ezáltalkülönböző alkalmazott metrikákhoz kapcsolódnak.