Magyarország monetáris politikai eszköztárának átalakulása és ennek hatásai a hazai kötvény és forint piacra
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | 2008-as válság GDP infláció jegybank jegybanki alapkamat kötvénypiac monetáris politika monetáris transzmisszó |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/52393 |
| Kivonat: | ÖSSZEFOGLALÁSMagyarország monetáris politikai eszköztárának átalakulása és ennek hatásai a hazai kötvény és forint piacáraSzőnyi Ádám (MA/MSc) / Pénzügy / Vállalati pénzügyMagyarország Monetáris Politikai eszköztára igen nagy változásokon ment keresztül az elmúlt 15 évben. A kutatásom célja, hogy bemutassam ezeket a változásokat, mivel ezen időszak alatt megfigyelhettük a 2008-as subprime válságot és a velejáró összes negatív hatást a magyar gazdaságon, a magyar kamat termékek piacán, valamint a Forint piacán is. A válság által okozott sokkok gazdasági hatásai szinte a teljes jegybanki eszköztárra kihatottak és gyors változtatásra kényszerítette a jegybankot.Dolgozatomban fontosnak tartottam bemutatni a monetáris politika elméleti alapjait, mint a jegybanki célrendszert, a monetáris transzmissziót és a jegybanki függetlenség fontosságát is. Az elméleti alapokon túl pedig a gyakorlatban bevezetett jegybanki és kormányzati intézkedések mentén mutattam be az ország gazdaságára gyakorolt pozitív és negatív hatásokat is.Magyarországon már jóval a válság előtt komoly finanszírozási és strukturális problémák jelentkeztek így a 2008-as válság legyengült állapotban találta el a magyar gazdaságot és az azt követő évek válságkezelési próbálkozásai sem hoztak pozitív fordulatot, így 2010-ig Magyarország Európa egyik legsúlyosabb válságán esett át. Ahhoz, hogy magunk mögött hagyjuk a 2008 okozta gazdasági visszaesést és 2015-től be tudjon lépni a magyar gazdaság egy növekedési szakaszba több fontos lépést is kellett tenni a jegybanknak. Ilyen lépés volt jegybanki eszköztár változtatása és piac stimuláló intézkedések sokasága is, mint a növekedési hitelprogram, a kamatcsökkentési ciklus megkezdése, az önfinanszírozási program, a növekedési kötvényprogram.A 2010-ben hivatalba lépő kormány új típusú válságkezelést hirdetett meg. Egyaránt támaszkodtak a konvencionális és nem konvencionális eszközökre az új stratégia kialakítása kapcsán, amivel stabilizálta és újból felzárkózási pályára állította Magyarországot. kormányzat 2011-ben az adóságszabály létrehozását, illetve ennek Alaptörvénybe foglalását alkotmányos szintre emelte így a 2011-ben historikus csúcson álló, 80 százalék feletti adósságráta 2018 végére csaknem tíz százalékponttal 70 százalék köré mérséklődött. Míg2011-ben a központi adósság devizaaránya csaknem az 50%-át tette ki, ez 2018-ra 20% közelébe csökkent.A monetáris politika 2013-tól vett teljes fordulatot, amikor is kinevezésre került az új jegybanki vezetés és ezen felül a hatékonyság növelése érdekében lezajlott a teljes Pénzügyi Felügyelet jegybanki integrációja. Az MNB 2012 augusztusában kezdte meg kamatcsökkentési ciklusát, amit a korábban említett sikeres költségvetési fordulatnak köszönhetően a magyar kockázati felárak csökkenése és a befektetői hangulat javulása is támogatott, amit csak tovább erősített az, hogy a vezető jegybankok 4 éven át tartó és egymás követő folyamatos lazító lépései, amelynek eredményeként a kezdeti 7 százalékról három szakaszban 610 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát historikus mélypontjára, 0,9 százalékra.A válságot követő likviditási hiány és hitelpiaci szárazság hívta életre a Növekedési Hitelprogram (NHP) és a Növekedési Kötvényprogramot (NKP) is aminek a célja az volt, hogy támogassa a gazdasági növekedést Magyarországon a vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővítésével. Első sorban az amúgy is nehéz helyzetben lévő kis és középvállalati (KKV) szektort érintette a negatívan a vállalati hitelek csökkenése és erre megfelelő alternatívát kínált az NHP míg a nagyobb vállalatoknak az NKP program támogatta.A dolgozatban végigvezetett válságkezelés sarokpontjait figyelembe véve mostanra kaphatunk egy teljes képet, hogy miként is sikerült egy-egy helyzetből kiutat találnia a jegybanknak és miként volt ez összhangban az elsődleges céljával az árstabilitás fenntartásával és az inflációs cél elérésével. 2008-as válságot követően a magyar infláció magas maradt és csak 2013-ban indult fokozatos mérséklődésnek és 2016-ig globálisan rendkívül alacsony 0% közelében ingadozott. 2018-tól mondható el, hogy elérte a 3%-os célt az árindex. 2019-től az adószűrt maginfláció emelkedésével párhuzamosan pedig már kijelenthető, hogy Magyarországon az infláció az árstabilitásnak megfelelő szinten tartózkodott egészen a Covid berobbanásáig. Mind a Covid mind az Orosz-Ukrán háború jelentősen kimozdította a Magyar gazdaságot és az inflációt ebből az egyensúlyi állapotból. |
|---|