A tudománydiplomácia keretei, különös tekintettel a magyar tudománydiplomáciára
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Tudománydiplomácia MTA Magyarország |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/5244 |
| Kivonat: | A globalizáció, és a felgyorsuló világ új kérdéseket vet fel, aminek a hatására a diplomácia architektúrája átalakul, szereplői diverzifikálódnak és egyre nagyobb teret nyernek a szakdiplomáciai ágak. Így jelent meg az elmúlt néhány évtizedben önálló szakdiplomáciai ágként a tudománydiplomácia, amely már nem kizárólag az államok szintjén zajlik. Témaválasztásom alapja személyes érdeklődésemen túl a téma aktualitásában rejlik. Egyrészt azért, mert a tudománydiplomácia magyar nyelven kevéssé feldolgozott téma, másrészt pedig azért, mert nagy lehetőségek rejlenek benne külpolitikai érdekeink érvényesítése szempontjából. A dolgozat nagy része szekunder kutatáson alapul, az első részhez főleg angol nyelvű irodalomra támaszkodtam, a második részhez pedig, a téma újdonsága miatt, jelentős arányban használtam az interneten fellelhető újságok és folyóiratok témába vágó cikkeit, publikációit, valamint jogszabályokat és az egyes állami intézményeknél fellelhető jelentéseket is. A dokumentumelemzésen kívül elsődleges információt is gyűjtöttem, személyes interjúkat folytattam volt és jelenlegi TéT attasékkal, valamint a KKM Tudománydiplomáciai Főosztályának vezetőjével. Mint minden új fogalomnál, a tudománydiplomáciánál is előállt az a helyzet, hogy használói különbözőképpen értelmezik. Szükséges ezért fogalmilag meghatározni, hogy a tudománydiplomácia mennyiben kultúrdiplomácia, gazdaság¬¬diplomácia és nyilvános diplomácia, illetve hogy mint puha erő, mennyiben lehet hatalmi eszköz, olykor esetleg nemtelen célok érdekében is. Egy másik felosztási rendszer szerint a tudománydiplomáciának három dimenziója van: „a tudomány a diplomáciában”, „a tudomány a diplomáciáért” és „a diplomácia a tudományért”, függően a szereplőktől és a céloktól. Példákon keresztül vizsgálom meg, hogy a tudománydiplomácia különböző szereplői hogyan járulnak hozzá a tudományos, technológiai és innovációs együttműködések fejlesztéséhez. Kiemelt jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a tudós társadalom eljuttassa a politikai döntéshozókhoz az kiemelt jelentőségű kérdésekről a független és tudományos megalapozottságú véleményét, és hogy a döntéshozók képesek legyenek ezeknek az üzeneteknek a befogadására. A dolgozat második részében leszűkítem a témát a magyar kormányzati TéT diplomáciára. Megvizsgálom, hogyan hatott az új külpolitikai doktrína a kormányzati tudománydiplomácia szervezetére minisztériumi és hivatali szinten, illetve végrehajtóira, a tudományos és technológiai szakdiplomatákra. Arra a következtetésre jutok, hogy Magyarország tudománydiplomáciai érdekérvényesítő képességét növelné egy K+F+I minisztérium létrehozása. Az utolsó fejezetben megvizsgálom a Magyar Tudományos Akadémiának, mint nem állami szereplőnek a tudománydiplomáciai struktúrában betöltött szerepét, kitérve az MTA által szervezett Tudomány Világfórumára. |
|---|