KKV-k adózása besorolásuk szerint az egyes mezőgazdasági tevékenységek körében
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adóalap(ok) adócsökkentés kis- és középvállalkozás - KKV mezőgazdasági őstermelői tevékenység társasági adó |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/52447 |
| Abstract: | Dolgozatomban a kis- ésközépvállalkozások adózását vizsgáltam besorolásuk szerint és főleg amezőgazdasági tevékenységek körében. A vizsgálataim elsődleges célja annakmegállapítása volt, hogy célszerű lenne -e az átlagosan 51 – 60 főtfoglalkoztató vállalkozásoknak még valamilyen objektíven megvizsgálható,mérhető, kiegészítő kritériumot biztosítani a középvállalkozássá történő átsorolásukhoz.A vizsgálatot 1006középvállalkozás 2021 évi adataiból végeztem el, ezek a vállalkozások 51 – 60főt foglalkoztatnak átlagosan, ezeket az adatokat az Igazságügyi Minisztériumbocsájtotta rendelkezésemre. Első hipotézisem szerint az 51 – 60fő átlagos foglalkoztatotti létszámú vállalkozások esetében az adózott eredményviszonyát a mérlegfőösszeghez és a nettó árbevételhez is figyelembe kellenevenni az átsorolásnál. Arra az eredményre jutottam, hogy avizsgált vállalkozások közel egyharmada esetében az adózott eredmény nem éri ela mérlegfőösszeg, illetve a nettó árbevétel 5%-át. . A vizsgálati eredmények alapján azelső hipotézisem igaznak bizonyult, így azt a javaslatot tettem, hogy az 51 –60 főt átlagosan foglalkoztató középvállalkozásoknak, melyek adózott eredményenem éri el a mérleg főösszeg és a nettó árbevétel 5%-át lehetővé kellene mégtenni a kisvállalkozások számára elérhető adózási kedvezményeket, illetve azegyes adónemek, járulékok alóli mentességet, ezzel is segítve a gyorsabb fejlődésüket.Második hipotézisemhez miszerintjelentős adókedvezményektől eshetnek el, illetve többlet adóteher terheli aközépvállalkozásokat, akkor is, ha alacsony vagy negatív adózott eredménnyelrendelkeznek, de a foglalkoztatotti létszámuk 51 – 60 fő között mozog. Megvizsgáltama kkv vállalkozások adózási lehetőségeit, kedvezményeit általánosan és amezőgazdaságban dolgozó vállalkozások esetében külön is. A második hipotézisem részbenbizonyult igaznak a társasági adó esetében. A kis- és középvállalkozásokadókedvezményében nincs különbség. A fejlesztési adókedvezmény esetébenmár 10%-os hátrány éri a vizsgált középvállalkozásokat, így ez esetben márigaznak bizonyult a második hipotézis. Ugyanez a helyzet az energiahatékonyságicélokat szolgáló beruházási, felújítási adókedvezmény esetében is, aholugyanezzel a 10%-os különbséggel találkozhatunk a kis- és középvállalkozásokesetében. A második hipotézisem szintén igaznakbizonyult a kisvállalati adó esetében, mert a vizsgálatban szereplő középvállalkozásoktöbb mint kétharmadának árbevétele nem érte el a 3 milliárd forintot, ez avizsgált vállalkozások több mint kétharmada. Ezek a vállalkozások kizárólagazért nem vehetik igénybe a kisvállalati adót mert középvállalkozásnakminősülnek. A 774 vállalkozás közül 254 adózott eredménye nem érte el amérlegfőösszeg és a nettó árbevétel 5%-át, így ezen adónem esetében isjavaslatot tettem, hogy az ilyen vállalkozások számára is lehetővé kellenetenni ennek a kedvező adózási mód választásának a lehetőségét. Harmadik hipotézisem, hogy azigénybevehető adókedvezmények a nem egyértelmű meghatározás miatt nem mindenesetben érvényesíthetőek. A vizsgált állatgyógyszer kereskedő cégnél a NemzetiÉlelmiszerlánc- felügyeleti díj esetében ugyan a jogszabály a kiskereskedelmieladásokra, azaz a végfelhasználók részére történő értékesítések után egykedvező 700.000 Ft maximális felügyeleti díjat határoz meg a kisvállalkozásokszámára, de ezt a vizsgált vállalkozás a megosztás lehetőségének hiánya miattmégsem tudja igénybe venni, ezért lényegében többlet adó fizetésére kötelezett.A harmadik hipotézisem is igaznak bizonyult.Negyedik hipotézisem a rehabilitációshozzájárulás fizetési kötelezettségének vizsgálatára irányult. A hipotézisemigaznak bizonyult, mivel a vizsgált vállalkozások közel egyharmadánál azadózott eredmény nem érte el a mérlegfőösszeg és nettó árbevétel 5%-át. Javaslatottettem arra, hogy az ilyen vállalkozásoknak ne kelljen rehabilitációs hozzájárulástfizetniük. Fenti könnyítések természetesen azadott vállalkozások adóterheinek csökkentésével a fejlődésüket segíthetnék, azmegint csak egy kutatás tárgya lehetne, hogy ennek következtében a költségvetésadóbevételei milyen mértékben csökkennének. Összeségében elmondható, hogy számosolyan adózási kedvezményt, többlet adó-, járulék-terhet találtam, amit egyviszonylag alacsony nyereséggel vagy éppen veszteséggel működő középvállalkozása foglalkoztatotti létszám miatt nem tud igénybe venni, vagy plusz teherkéntmeg kell fizetnie. |
|---|