Munkaerő-megtartó képesség a szállodaiparban, elszigetelt desztinációkban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | desztináció-elemzés emberi erőforrás - munkaerő fluktuáció human resource management szállodaipar |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53833 |
| Kivonat: | ZÁNYI BONGOR MÁTÉ Konzulensek: 5. aktív félév Oláh Péter Károly Turizmus-vendéglátás mesteroktató BGE KVIK Szabóné Erdélyi Éva egyetemi docens, PhD BGE KVIK MUNKAERŐ-MEGTARTÓ KÉPESSÉG A SZÁLLODAIPARBAN, ELSZIGETELT DESZTINÁCIÓKBAN A kutatás a munkaerő kereslet és kínálat eltérésének megismerésére és annak hatására terjed ki elszigetelt desztinációkra, amelyeknek a nagyobb szolgáltatás-paletta nyújtása miatt nagyobb a munkaerő szükséglete és ahol összetettebb a general menedzsment, így ott is több szakemberre van szükség. A nagyobb kereslet és szűkösebb kínálat következtében előfordulhat, hogy az ilyen különleges helyeken az előrejutás lehetőségei szélesebbek. A kutatás célja megérteni a munkavállalók és munkát keresők motivációit, a pályakezdők hozzáállását a luxusszállodák által kínált álláslehetőségekhez, továbbá feltárni, hogy ilyen téren is érvényesül-e azok presztízsértéke. A dolgozat célja továbbá megoldást keresni a kereslet és kínálat eltérésből adódó nehézségek enyhítésére, valamint a munkaerőkereslet szempontjait figyelembe véve annak vizsgálata, hogy a munkaerőkínálat és előmeneteli lehetőség szempontjából mitől lehet vonzó egy különleges desztináció, és hogy kerülhet-e előnyösebb pozícióba, mint egy városi szálloda a munkaerő kereslet tekintetében. Az empirikus kutatás során megkérdezésben vettek részt az elszigetelt desztinációban már munkát vállalók, a munkavállalás előtt álló munkaerő és a munkaerő-kínálatot jelentő szállodák. Az alkalmazott kutatási módszerek a kérdőíves felmérés, strukturált interjúk és mélyinterjúk voltak, amelyek során a munkaerő megtartására irányuló törekvések álltak a fókuszban, valamint az, hogy milyen képet szándékozik magáról mutatni a munkáltató. Az elemzés során összefüggések feltárására került sor a munkavállalás előtt állók és a már munkát vállaltak körében. Az eredmények alapján meghatározható a munkavállalás előtt állók köre, akik az elszigetelt desztinációk szempontjából potenciális munkaerőkínálatot jelentenek, megismerhetjük a magyar munkavállalók motivációját külföldi munkavállaláshoz, hogy általában mennyi ideig dolgoznak elszigetelt desztinációkban a munkavállalók, és hogyan ítélik meg a másik desztinációra való váltást. Mivel a munkaerőmegtartó képesség globálisan fennálló, jelentős probléma, az eredmények értékes információt jelentenek a belföldi szállodaipar számára is. Következtethetünk arra, hogy az elszigetelt desztinációkon az előrejutás lehetőségei potenciális vonzerőt jelentenek-e az ambiciózusabb, kockázatvállalóbb, jellemzően fiatal munkaerő számára. A munkaerő megtartása az elszigetelt desztinációkban még jelentősebb a munkaerő-hiánnyal küzdő ágazatban, így aktív és innovatív humán erőforrás menedzsmentre van szükség. |
|---|