Az Amerikai Egyesült Államok terror elleni háborúja a nemzetközi jog keretében Afganisztán és Irak vonatkozásában
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | 20. század 21th century alapító okirat kormányrendelet(ek) nemzetközi jog |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/56587 |
| Abstract: | Dolgozatomban az amerikai vezetés által hirdetett globális Terror elleni háború égisze alatt indíott megszállás nemzetközi jog által előírt kritériumait próbálom megvizsgálni. Elsődleges célom megvitatni az iraki és az afganisztáni megszállást megelőző jogi érvelés ellentmondásait a jelenleg érvényben levő nemzetközi joggyakorlat, a nemzetközi szerződések és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában foglalt jogok keretein belül. Hipotézisem szerint nem szolgáltatott sem szilárd alapokon nyugvó jogalapot sem készzelfogható bizonyítékot az amerikai adminisztráció Afganisztán és Irak ellen alkalmazott erőszak alátámasztására, ami a megszállás törvényszerűségét bizonyítaná. Szakdolgozatom támájából kiindulva lényegesnek tartom a háború perspektivikus megítélésének rövid változását, bemutatva így az erőszaktilalmának jogi keretek közé való foglalását. Az erőszak alkalmazása, mint az agresszió legsúlyosabb formája, szigorúan jogalapokra támaszkodva lehet jogszerű a nemzetközi jogban, úgy mint a nemzetközi szerződésekben foglaltakban. A fegyveres támadás, mint erőszak, kivételes esetekben alkalmazható, az államok elidegenithetetlen önvédelmi joga az egyik ilyen jogi kritérium. Az amerikai adminisztráció elsődleges jogi érvelés ezen jog körül rajzolódott ki. Számba veszem az amerikai kormányzat által szolgáltatott jogi érveket, amik a nemzetközi szerződésekre, az ENSZ Alapokmányra valamint a Biztonsági Tanács által hozott határozatokra támaszkodtak. Az ENSZ Alapokmányban foglaltak és a határozatban foglaltak értelmezésének segítségével kisérlem cáfolni az amerikai jogi narratíva által szolgáltatot jogalapok helytállóságát két esettanulmányon keresztül: Afganisztán és Irak. |
|---|