Digitális kampányok, emberi történetek Civil szervezetek stratégiái az 1% megszerzéséért
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adó 1% alapítvány(ok) civil szervezetek digitális kampányok kampányok közösségi média |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58108 |
| Abstract: | A szakdolgozat azt vizsgálja, hogy a Magyarországon található kisebb civil szervezetek hogyan használják a digitális kommunikáció különböző eszközeit annak érdekében, hogy elérjék és aktivizálják a közönséget az SZJA 1%-os adófelajánlások megszerzésére irányuló kampányaik során. Két konkrét szervezet a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány és a Démétér Ház esettanulmányán keresztül kerülnek elemzésre azok a stratégiák, amelyeket ezek a szervezetek alkalmaznak a közösségi médiában, hogy minél szélesebb körben megszólítsák a potenciális támogatók csoportját. A dolgozat célja, hogy feltárja, hogyan jelenik meg a vizuális arculat, a tartalomtípusok sokfélesége, a történetmesélés és az érzelmi hatáskeltés az online térben zajló kampányok során. A dolgozat elméleti háttere részletesen kitér a civil szektor általános jellemzőire, a nonprofit szervezetek szerepére a társadalomban, valamint az adománygyűjtés fontosságára. Külön hangsúlyt kap az online adománygyűjtés, a digitális fundraising technikák és a közösségi média hatása. Részletesen bemutatásra kerülnek a digitális kommunikáció lehetőségei, beleértve a közösségi finanszírozást (crowdfunding), az e-mail kampányokat, a célzott online hirdetéseket és a mobilbarát adományozási felületeket. A hangsúlyozva van, hogy a közösségi média eszközei, mint a Facebook, Instagram vagy TikTok rendkívül hasznosak a kisebb szervezetek számára, mert alacsony költséggel, mégis széles elérés mellett biztosítanak személyes, hiteles kommunikációs lehetőséget. A kutatás módszertana kvalitatív tartalomelemzés, amely a kiválasztott két civil szervezet 2024-es az adó 1%-os kampányidőszakban közzétett online tartalmait vizsgálja, ehhez a Facebook közösségi média platform lett kiválasztva. A tartalomelemzés mellett össze van hasonlítva a két szervezet különböző szempontok alapján. A fókusz arra irányul, hogy milyen típusú posztok jelennek meg a közösségi médiában, ezek milyen gyakorisággal fordulnak elő, milyen arculati és grafikai elemeket használnak, illetve hogyan építenek narratívát és érzelmi kapcsolatot a követőikkel. Az elemzés alapján jól látható, hogy a civil szervezetek stratégiájában fontos szerepet kapnak a történetmesélésen alapuló bejegyzések, amelyek célja az érzelmi bevonódás kiváltása. A személyes történetek, valós szereplők bemutatása, valamint a hiteles vizuális tartalmak (képek, videók) erősítik a szervezetek iránti bizalmat, és fokozzák az elköteleződést. A kutatás módszertana kvalitatív tartalomelemzés, illetve összehasonlítás, amelynek keretében a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány és a Démétér Ház 2024-es SZJA 1%-os kampányidőszak alatt közzétett kommunikációs tevékenységét vizsgálja a dolgozat. A kutatáshoz a Facebook közösségi média platform lett kiválasztva, mivel mindkét szervezet ezen a felületen a legaktívabb, valamint itt található meg a legteljesebb és legnyilvánosabb tartalomarchívum a vizsgált időszakból. A Facebook, mint vizsgálati terep lehetőséget adott az időzítés, a vizuális megjelenés, a szövegezés, a tartalomtípusok és a célcsoportmegszólítás szempontjából történő részletes elemzésre. Az elemzés során az elsődleges cél az volt, hogy feltárja, milyen típusú tartalmak, például informatív, vizuális vagy érzelmi posztok jelentek meg a kampányidőszakban, milyen gyakorisággal, és ezek milyen célokkal kerültek publikálásra. Ezen túlmenően megvizsgálásra kerültek az arculati és grafikai elemek, mint a logó, a használt színek, betűtípusok és képi stílus, amelyek hozzájárulnak a szervezetek egységes vizuális megjelenéséhez és márkaidentitásához. A vizuális megjelenés különösen fontos volt abból a szempontból, hogy a figyelemfelkeltés és az üzenetek gyors értelmezhetősége ezen a csatornán gyakran vizualitáson keresztül történik. A kutatás nemcsak a posztok önálló vizsgálatára épült fel, hanem összehasonlító elemzés is készült a két szervezet kommunikációs stratégiája között. Ez az összevetés kiterjedt a posztok tematikájára, érzelmi töltetére, gyakoriságára, a közösségi aktivitás (reakciók, megosztások, kommentek) mértékére, valamint arra, hogy milyen mértékben használtak CTA (Call to Action) elemeket, például az adó 1% felajánlására buzdító felszólításokat. A történetmesélés szerepe külön hangsúlyt kapott: mindkét szervezet esetében megfigyelhető, hogy a narratív bejegyzések, amelyek valós emberekhez, gyerekekhez vagy családokhoz kötődnek, sokkal több figyelmet és aktivitást generálnak. Ezek a történetek gyakran nehéz élethelyzeteket mutatnak be, ugyanakkor reményt és megoldást is kínálnak, ezzel mélyebb érzelmi azonosulást váltva ki a közönségből. Az elemzésből kiderül, hogy a személyes, emberi történetekre épülő tartalmak hatékonyan építik a szervezet iránti bizalmat, és sokkal nagyobb eséllyel ösztönzik a támogatást, mint az egyszerű, információközlő bejegyzések. A fotók és videók vizsgálatakor megállapítható, hogy a szereplők arcának, érzelmeinek, illetve a környezetnek bemutatása szintén hozzájárul a befogadó elköteleződéséhez. Mindemellett a szervezetek következetesen alkalmazzák saját arculati elemeiket, így biztosítva a felismerhetőséget és a hiteles márkajelenlétet a digitális térben. |
|---|