Családi vállalkozások menedzsmentje az utódlás tükrében
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | családi vállalkozás generációváltás interjú kvalitatív módszerek vezetői döntés(ek) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58180 |
| Abstract: | A családi vállalkozások generációváltása napjaink egyik legkritikusabb kihívása, amely alapvetően meghatározza e vállalkozások hosszú távú fennmaradását és versenyképességét. Szakdolgozatomban a generációváltás folyamatát vizsgáltam meg öt magyar családi vállalkozáson keresztül: Reklámajándék.hu, Oázis Kertészet, GERE Pincészet, Ferroplast és Régió Játék.Kutatásom célja az volt, hogy feltárjam, milyen stratégiákat alkalmaznak ezek a vállalkozások az utódlás sikeres lebonyolítása érdekében, valamint azonosítsam a generációváltás során felmerülő legfontosabb kihívásokat, kockázatokat és megoldási mintákat.A dolgozatot a következő kutatási kérdések mentén építettem fel:1.Milyen menedzsmentstratégiákat alkalmaznak a magyar családi vállalkozások a generációváltás sikeres lebonyolítása érdekében?2.Milyen kihívásokkal szembesülnek ezek a vállalkozások az utódlási folyamat során?3.Milyen módszereket használnak az alapítói értékek és kultúra továbbadására az új generáció számára?4.Milyen mértékben befolyásolja a tulajdonosi család jelenléte és bevonódása a vállalat hosszú távú sikerességét a generációváltás után?Dolgozatomban kvalitatív kutatási módszert alkalmaztam, félig strukturált interjúk segítségével. Ez a módszer lehetővé tette, hogy mélyebb betekintést nyerjek az érintett vállalkozások belső folyamataiba, a családi kapcsolatok dinamikájába, valamint az alapítói értékek tovább örökítésének módjába. Az interjúk során különös figyelmet fordítottam a vezetési stílusok változására, a modern menedzsment eszközök bevezetésére, valamint arra, hogyan képesek a vállalkozások egyensúlyt teremteni a hagyományok megőrzése és az innováció között.Az elemzés rávilágított arra, hogy bár minden vállalkozás egyedi megközelítést alkalmazott, több közös tényező is megfigyelhető volt. Ilyen például a vezetési struktúra formalizálásának szükségessége, a fokozatos átadás fontossága, valamint az alapítói mentorálás szerepe. A sikeres generációváltás kulcsa minden esetben a tudatos előkészítésben, a nyílt kommunikációban és az alapértékek megőrzésében rejlett. Az új2generáció modern szemléletmódja – például digitalizáció, átláthatóbb vezetési rendszerek és innováció – hozzájárult a vállalkozások versenyképességének növeléséhez.A dolgozat kitér a generációváltás során felmerülő legfőbb kockázatokra is, mint például az alapítótól való túlzott függőség, a családon belüli konfliktusok, vagy az értékek elvesztésének veszélye. Ezek kezelésére a vizsgált vállalkozások különböző stratégiákat alkalmaztak, többek között családi alkotmány létrehozását, strukturált folyamatdokumentációt, illetve a modern menedzsment eszközök integrálását.Kutatásom korlátai közé tartozik, hogy kizárólag sikeres generációváltáson átesett vállalkozásokat vizsgáltam, így a sikertelen utódlásokból levonható tanulságok nem képezték elemzés tárgyát. Ennek ellenére az esettanulmányok alapján megfogalmazott javaslatok iránymutatásként szolgálhatnak más családi vállalkozások számára is, amelyek a generációváltás előtt állnak.Összességében a dolgozat bemutatja, hogy a generációváltás nem csupán egy egyszerű vezetőváltás, hanem egy komplex, stratégiai jelentőségű folyamat, amely a család, a vállalkozás és az értékek közötti harmónia megteremtésére épül. A siker kulcsa a tudatos tervezésben, a nyitottságban és az innovációs készségben rejlik, miközben meg kell őrizni a családi vállalkozásokra jellemző egyedi értékeket és kultúrát. |
|---|