Könyvvizsgálat a KKV szektorban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | kis- és középvállalkozás - KKV könyvvizsgálat könyvvizsgálat tervezése könyvvizsgálati standard könyvvizsgálói felelősség |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58400 |
| Abstract: | A szakdolgozat középpontjában a kis- és középvállalkozások (KKV-k) könyvvizsgálatának sajátos jellemzői, valamint a gyakorlatban felmerülő kihívások és fejlesztési lehetőségek állnak. A kutatás fókuszában különösen a nemzetközi (ISA) és hazai (MNKS) könyvvizsgálati standardok alkalmazhatósága, illetve azok hatékony végrehajtásának feltételei és akadályai állnak. A dolgozat célja annak feltárása, hogy miként lehet a könyvvizsgálatot jobban illeszteni a KKV-k működési sajátosságaihoz, úgy, hogy közben megőrizzük a könyvvizsgálat megbízhatóságát és minőségét. A KKV-k gazdasági és társadalmi jelentősége – különösen a magyar gazdaság szerkezetében betöltött domináns szerepük – indokolttá teszi a pénzügyi beszámolók minőségének és átláthatóságának vizsgálatát, valamint a könyvvizsgálat ezen szerepének mélyebb elemzését. A dolgozatom első részében a könyvvizsgálat elméleti kereteit tekintem át, különös hangsúlyt helyezve a könyvvizsgálat céljára, definíciójára, alapelveire és történeti fejlődésére. Bemutatom, hogy a könyvvizsgálat miként járul hozzá a pénzügyi információk hitelességéhez, illetve hogyan támogatja a gazdasági döntéshozatalt a külső és belső érintettek számára. A könyvvizsgálat folyamatát lépésről lépésre tárgyalom: a megbízás elfogadásától kezdve a tervezésen, kockázatértékelésen, ellenőrzési eljárásokon és bizonyítékgyűjtésen keresztül egészen a jelentéskészítésig. A kutatás empirikus része kvalitatív módszertanon alapul, melynek során egy volt könyvvizsgáló és egy KKV-vezető bevonásával készítettem kérdőíves megkeresést és célzott interjút. A cél az volt, hogy feltárjam a könyvvizsgálati gyakorlatban jelentkező legjellemzőbb nehézségeket és azok lehetséges megoldásait. A válaszok alapján egyértelművé vált, hogy a legnagyobb kihívást a belső ellenőrzési rendszerek hiánya, az idő- és erőforráskorlátok, valamint a technológiai megoldások alacsony szintű elterjedtsége jelentik. A könyvvizsgálók gyakran küzdenek azzal, hogy a standardizált eljárások nem minden esetben alkalmazhatók rugalmasan a KKV-szektor sajátos körülményei között. A dolgozat ezekre a problémákra reflektálva számos fejlesztési javaslatot fogalmaz meg. Ilyenek például a digitalizáció előmozdítása, a mesterséges intelligencián alapuló adatelemző rendszerek integrálása a könyvvizsgálati folyamatba, illetve a standardok rugalmasabb, vállalkozásméret-arányos értelmezése. Különösen hangsúlyozom a kommunikáció javításának fontosságát a könyvvizsgálók és a vállalkozás vezetése között, mivel ez elősegíti az auditálási folyamat gördülékenyebb lebonyolítását, és növeli a felek közötti együttműködés hatékonyságát. A dolgozat végkövetkeztetése az, hogy a könyvvizsgálat jelentős értéket képvisel a KKV-k működésében, feltéve, hogy azt a környezethez igazítottan, korszerű eszközökkel és módszerekkel végzik. A javasolt megközelítések révén a könyvvizsgálat nemcsak a beszámolók hitelességét erősítheti, hanem proaktívan hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás és az üzleti bizalom növeléséhez is. A dolgozat így nemcsak elméleti keretet és gyakorlati tapasztalatokat mutat be, hanem hozzájárul a könyvvizsgálat jövőbeli fejlődési irányainak kijelöléséhez a kis- és középvállalkozások körében. |
|---|